A kibertámadások közé tartozhat az informatikai eszközök ellopása valamint a digitális és analóg ipari kémkedés vagy szabotázs. Németországban az általuk okozott károk arányát 180 milliárd euróra becsülik, harmincmilliárd euróval többre, mint 2022-ben. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint ezeket elsősorban Kína, Oroszország és Észak-Korea okozza, de sokat nem is jelentenek. Tavaly tízből nyolc német vállalat volt érintett valamiféle kibertámadásban, írta a Junge Freiheit.
Az elkövetők a szervezett bűnözés világában mozognak, derült ki a Bitkom digitális egyesület tanulmányából, amelyben ezer tíz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató, legalább egymillió eurós éves forgalmat bonyolító céget vizsgáltak minden iparágban.
A fő támadó ország pedig Kína volt a felmérésben résztvevők szerint, amelyet a megkérdezett cégek 45 százaléka jelölt meg. Oroszországot 39 százalék, míg a kelet-európai államokat 31 százalék említette, így az Egyesült Államokat 25 százalék, az EU-tagállamokat 31 százalék, és 20 százalék gyanakodott arra, hogy a támadás saját hazájukból származik.
A kiberbűnözés mértéke növekszik, és a kibertámadások a digitalizált és analóg műveletek határvonalán egyre szorosabb kapcsolatot mutatnak. A digitális és fizikai szabotázs veszélye is tovább nőtt. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hacker által végrehajtott kémkedés és szabotázs hatékonyabbá vált, és ezért a cégeknek holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk.
Sinan Selen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal alelnöke a tanulmányra reagálva azt mondta, hogy: „Nem szabad a digitális és fizikai biztonságot elszigetelten kezelni, az ellátási láncok biztonságát is figyelembe kell venni.”
Kína „a kémkedés és befolyásolás széles skáláját fejleszti ki” – figyelmeztetett Selen.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal már tavaly a hasonlótámadások növekedésér prognosztizálta, idén áprilisban pedig példátlan biztonságpolitikai kihívásnak minősítette Kínát – Németország legfontosabb külkereskedelmi partnerét. Az európai szolgálatok is Németországot Kína egyik legfontosabb hírszerzési és befolyásolási célpontjának tartják.
Kína stratégiája hosszú távú, figyelmeztet a hivatal. Peking szerintük a politikai vezetésben a Berlinnel meglévő jó kapcsolatait használja fel.
A Németországban jelenleg zajló egyre csökkenő iparosítása – amely áttelepítésre vagy feladásra kényszeríti a vállalatokat – a szövetségi kormány politikai döntésein alapul. A vállalati felvásárlások vagy közvetlen befektetések is veszélyesek, amelyek szintén a politika berkein belül történnek. Az egyetemek és főiskolák is a kínai titkosszolgálati műveletek középpontjába kerülnek. Az akadémiai csereprogram és a több mint negyvenezer kínai diák is külön érdekes, hívta fel a figyelmet a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal.
