Ahogy arról lapunk is beszámolt, szeptember 10-én ült össze az örmény fővárosban a Jereváni Párbeszéd című nemzetközi gazdasági és diplomáciai fórum, amelyen egy sor európai, amerikai, közel-keleti és ázsiai döntéshozó mellett felszólalt többek között a magyar külügyminiszter is. Szijjártó Péter aláhúzta, a magyar kormány a béke hírnöke a nemzetközi kapcsolatokban, a világon mindenhol kész a párbeszédet szorgalmazni.
Az örmény–azeri békeszerződés aláírására egy békeszerető nép békeszerető országának békeszerető fővárosában is sor kerülhetne
– fogalmazott a külügyminiszter, utalva egy budapesti béketárgyalás lehetőségére.
Szijjártó Péter emlékeztetett, Magyarország és Örményország között két éve állt helyre a diplomáciai kapcsolat, a kétoldalú kereskedelmi forgalom azóta megdöntött minden eddigi rekordot, idén megindult a közvetlen légiforgalom a két főváros között és a két fél hamarosan nagykövetséget nyit Jerevánban és Budapesten. Szimbolikus gesztus volt a magyar kormány részéről, hogy idén augusztusban 120 karabahi menekült gyermek nyári táborozásáról gondoskodott a zánkai Erzsébet-táborban.
A főrumon felszólalt továbbá Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Kijelentette, a magyar külpolitika konnektivitási stratégiája lehetőséget nyújt Magyarország számára, hogy a világ bármely pontján kapcsolódjon a nemzetközi kapcsolatok és a világgazdaság összetett folyamataihoz. Az egyik ilyen pont az örmény–azeri békefolyamat lehet. A Magyar Külügyi Intézet már februárban közzétette ezzel kapcsolatos ajánlásait.
Kránitz Péter Pál vezető kutató, a tanulmány szerzője lapunknak elmondta,
az örmény–azeri békefolyamat kritikus szakaszába lépett, amelyben a magyar diplomácia kritikus fontosságú szerepet vállalhat.
„A felek a békekötés küszöbén állnak, amely egy több mint harminc éve zajló, véres háborúnak vethet véget. A békeszerződés 80 százalékában már sikerült megállapodniuk, már csak néhány kulcskérdést kell tisztázniuk, mint az örmény alkotmánnyal kapcsolatos azeri aggályok vagy az úgynevezett Zangezur-folyosó kérdése. Oroszország, Törökország és Irán, a régióban leginkább érdekelt három hatalom, igyekszik kihasználni ezt a kényes helyzetet és saját érdekei mentén eltéríteni a békefolyamatot. Amennyiben Baku és Jereván úgy döntene, hogy Budapesten ülnek tárgyalóasztalhoz, egy semleges területen, konstruktív közegben simíthatnák el a békekötés előtt álló akadályokat” – fogalmazott Kránitz Péter Pál.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette,
Magyarország ideális közvetítő lenne Örményország és Azerbajdzsán között, ugyanis a Türk Államok Szervezetében betöltött megfigyelői státusa és kiváló kétoldalú kapcsolatai révén Azerbajdzsánnal baráti kapcsolatot ápol, mialatt keresztény nemzetként, EU és NATO tagállamként elnyerheti Örményország bizalmát is.
Borítókép: Szijjártó Péter a Jereváni Párbeszéd elnevezésű fórumon (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
