A kegyetlen orosz invázió árnyékában rendkívüli bátorságról és kitartásról tesz tanúbizonyságot a Bucsai boszorkányok néven ismert ukrán önkéntes légvédelmi egység. A BBC News riportja szerint ez a szinte teljes egészében nőkből álló csapat a nappali munkájuk mellett – tanárként, orvosként vagy éppen manikűrösként dolgoznak – éjjelente védi a várost az orosz dróntámadásoktól.
A nők számára ez a szolgálat nem csupán a haza védelmét jelenti, hanem a 2022. márciusi orosz megszállás alatt átélt tehetetlenség és rettegés leküzdésének módját is. A megszállás borzalmai – a gyilkosságok, kínzások, elrablások – csak a felszabadítás után váltak ismertté, mély sebeket hagyva a lakosságban. A „boszorkányok” számára a harc egyben a traumák feldolgozásának és a kontroll visszaszerzésének eszköze is.
Valentina, egy állatorvos, aki Valkirie hívójelet használ, elmeséli, hogyan veszítette el barátait a fronton, és miért döntött úgy, hogy ő is fegyvert ragad. A nehéz, régi típusú Maxim géppuskákkal felszerelkezve – melyek hűtéséhez kézzel kell vizet tölteniük – harcolnak a modern technológiával felvértezett ellenség ellen. A hiányzó modern felszerelés ellenére a nyár óta három drónt sikerült már megsemmisíteniük.
Inna, egy matematikatanár, akinek Cherry a hívójele, a szülés fájdalmaihoz hasonlítja a harc félelmét, miközben a harcmezőről az iskolába rohan, hogy órákat tartsanak, majd visszatér a védelemhez. Ez a kettősség jól szemlélteti e nők rendkívüli elszántságát és áldozatvállalását.
A riport rámutat, hogy bár nincsenek pontos adatok az önkéntes légvédelmi egységek számáról, a „boszorkányok” fontos szerepet töltenek be az éjszakai dróntámadások elleni védekezésben. Andrij Verlati ezredes, az egység parancsnoka elmagyarázza, hogy a férfiak frontra vonulása után kényszerült nőket toborozni, kezdetben kételkedve képességeikben, de azóta teljes mértékben megváltozott a véleménye.
A hétvégi katonai kiképzés nem csupán a harci készség fejlesztéséről szól, hanem az önbizalom erősítéséről is. A nők a megszállás alatt érzett tehetetlenség után most hatalommal és céllal töltik meg mindennapjaikat. A cikk több nő személyes történetét is bemutatja, amelyek meghatóan illusztrálják a megszállás alatt átélt traumákat és az önvédelem iránti vágyat.
Egy nő megrázó története, amelyet a cikk részleteiben nem ismertet, de amelyben elmondja, milyen extrém döntést kellett meghoznia gyermekei védelmében az orosz csapatok fenyegető közeledtével, aláhúzza az egység tagjai által átélt traumákat és a fegyveres harcban való részvétel terápiás hatását. A „boszorkányok” harcolnak, hogy ne legyenek többé áldozatok, és hogy biztosítsák Ukrajna győzelmét. A harcban a szabadságért és a jövőért küzdő nők története emlékeztet bennünket a háború embertelen oldalára, valamint az emberi szellem hihetetlen erősségére.
