Október 19-én Nápolyban összeültek a G7 védelmi miniszterei, hogy megvitassák a világ különböző térségeiben tapasztalható egyre súlyosabb biztonsági kihívásokat. Az olasz elnökség alatt megrendezett találkozó középpontjában az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok és a világ egyéb problémás régiói álltak. A megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy a részt vevő országok egységes választ adjanak a globális biztonság romló helyzetére.
A világ egyre inkább két ellentétes világnézet csapdájába kerül, amelyek közül az egyik azokat az országokat és szervezeteket képviseli, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, míg a másik fél a katonai erőt használja céljai eléréséhez
– figyelmeztetett Guido Crosetto olasz védelmi miniszter. Ez a figyelmeztetés különösen fontos a jelenlegi globális biztonsági helyzet szempontjából, amely többfrontos konfliktusokat és növekvő katonai feszültségeket hozott.
A G7 miniszteri találkozóján a globális biztonsági helyzet drámai romlására hívták fel a figyelmet. Az orosz invázió Ukrajnában, a Közel-Kelet egyre súlyosbodó helyzete és a Kína körüli katonai aktivitás mind hozzájárul a jelenlegi rend törékenységéhez. Crosetto arra figyelmeztetett, hogy
a közeljövő előrejelzései nem kecsegtetnek pozitív kimenetellel, hiszen a globális biztonsági helyzet tovább romolhat.
A világ most egy olyan kereszteződéshez érkezett, ahol két szemben álló világnézet összecsapása zajlik:
az egyik a demokrácia és a nemzetközi jog alapelvein nyugszik, a másik viszont szisztematikusan megsérti ezeket az értékeket katonai erővel.
A G7 találkozó napirendjén kiemelt helyet kapott a közel-keleti helyzet eszkalálódása és az ukrajnai háború, ahol a közelgő tél további megpróbáltatásokat hoz a konfliktus sújtotta régió számára. A találkozó alig néhány nappal azután zajlik, hogy az izraeli erők végeztek a Hamász egyik vezetőjével, Jahja Szinvárral, amely új lendületet adott a Gázai övezetben zajló háborúnak.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szintén felszólította a feleket a tűzszünet elérésére, és az izraeli túszok szabadon engedésére.
Ukrajnával kapcsolatban a találkozón az ukrán védelmi miniszter, Rustem Umerov is jelen volt, aki beszámolt országának helyzetéről és a háború kilátásairól.
A G7 miniszterei szintén megvitatták Afrika szubszaharai térségének mélyülő instabilitását, amely számos régióban humanitárius válságot és katonai konfliktusokat szült.
Emellett az indo-csendes-óceáni térség növekvő katonai aktivitása is komoly aggodalmat váltott ki a találkozón résztvevő miniszterek körében.
A feszültségek növekedése a dél-koreai és észak-koreai határon, valamint Kína katonai mozgásai Tajvan környékén mind azt mutatják, hogy a világ újabb háborús konfliktusokkal nézhet szembe.
Crosetto szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen rámutat arra, hogy a nemzetközi közösségnek szorosabb együttműködésre van szüksége a béke és biztonság fenntartása érdekében. A G7 védelmi minisztereinek találkozója egy erős üzenetet küldött a világnak:
a demokráciát és a nemzetközi jogot tiszteletben tartó országok továbbra is egységesen lépnek fel azokkal szemben, akik katonai erőt és agressziót alkalmaznak céljaik elérése érdekében.
Az olasz védelmi miniszter szavai szerint a világbiztonság jövője most azon múlik, hogy képesek leszünk-e megőrizni azokat az alapvető elveket, amelyekre a nemzetközi rend épül.
Nem lehet fejlődés biztonság nélkül
– zárta beszédét Crosetto, és ezzel világosan jelezte, hogy a G7 országai készülnek a globális biztonsági kihívásokra.
Borítókép: A G7 védelmi miniszteri találkozójának résztvevői (Fotó: AFP)
