A Hamásszal csak megadási feltételekről lehet tárgyalni

Új háború kezdődött-e Izrael és Libanon között? Mi vezetett a jelenlegi libanoni eseményekig? Ezekre és hasonló kérdésekre keresték a választ a II. International Pro-Israel Summit első kerekasztal-beszélgetésének résztvevői, Kovács István az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Elie Pieprz, az ISDF nemzetközi igazgatója és Ron Soffer nemzetközi jogász.

Füst szivárog ki az építési törmelékből egy éjszakai izraeli légicsapás helyszínén Bejrút déli külvárosában 2024. október 1-jén (Fotó: AFP)

A fegyveres háború mellett jogi harcot is vív most Izrael, ugyanis május 20-án újabb antiszemita pogrommal nézett szembe, amikor Hágában a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze indítványozta, hogy a testület bocsásson ki elfogatási parancsot nem csupán a Hamász vezetői, de Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter ellen is – hívta fel a figyelmet Ron Soffer nemzetközi jogász, aki évtizedeken keresztül Párizsban dolgozott, nemrég azonban Budapestre költözött.

A gázai civilek elleni bűnöket, amikkel vádolják őket, ha akarták volna se követhették volna el, ugyanis Izrael demokrácia. A vádak abszurdak, és nincs rájuk szemernyi bizonyíték sem – fogalmazott a nemzetközi jogász.

Épp ellenkezőleg, valószínűleg Izrael az egyetlen ország a hadviselés történetében, amely egy háború alatt a saját ellenségét élelmezte – mutatott rá Ron Soffer.

A jogi hercehurca egy újabb front Izrael számára, és egy igen veszélyes front, mert amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy kiadja ezeket a letartóztatási parancsokat, az komolyan korlátozni fogja a miniszterelnök utazási lehetőségeit. Nem fog tudni utazni sehova Európában, kivéve Magyarországot, amely már bejelentette, hogy nem hajtja végre a letartóztatási parancsot

– hívta fel a figyelmet a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy ez rossz jelzést küld a terroristáknak és Iránnak, ráadásul precedenst teremtene, és onnantól fogva bármely nyugati vezető szembenézhetne hasonlóval.

Izrael óriásit változott az elmúlt egy évben – mondta el Elie Pieprz. Az ország tisztában volt vele, hogy a szolidaritás, ami a támadás utáni napokban Európa-szerte megnyilvánult, nem tart majd örökké. A kérdés az volt, hogy beletörődik-e ebbe.

Bár küldött fegyvereket Izraelnek, a Biden-kormányzat legalább december óta igyekszik véget vetni ennek a háborúnak, de kudarcot vallott.

Izraelt azonban nem lehet korlátozni

– hangsúlyozta Pieprz.

Izrael megértette, hogy egy alvó óriás van a határain, amely bármikor felébredhet, és megvan a fegyverzete és az ideológiája, hogy megtámadja Izraelt. Október 7. óta már azt is tudja, hogy az akarata is megvan – világított rá a szakértő.

A Hamásszal nem lehet tűzszüneti feltételekről tárgyalni, mert a tűszünet nem vet véget a háborúnak, csak meghosszabbítja azt. A Hamásszal csak a megadás feltételeiről lehet tárgyalni – szögezte le Elie Pieprz, hozzátéve, hogy a Hezbollah esetében sem lát esélyt arra, hogy a terrorszervezet megadása nélkül véget érjen a háború.

Borítókép: Füst szivárog ki az építési törmelékből egy éjszakai izraeli légicsapás helyszínén Bejrút déli külvárosában 2024. október 1-jén (Fotó: AFP)