Az orosz atomfegyverektől retteg az angolszász média Zelenszkij atomfenyegetése után

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre gyakrabban mutogatja Oroszország hatalmas atomarzenálját, ezzel próbálja elrettenteni a Nyugatot attól, hogy fokozza Ukrajna támogatását. A lépés aggodalmat kelt a nukleáris háború veszélye miatt.

Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma

Oroszország jelenleg a világ legnagyobb atomfegyver-arzenáljával rendelkezik, amely több ezer atomtöltetből és több száz rakétából áll. Ez a hatalmas katonai erő, Putyin szerint, ellensúlyozza a NATO hagyományos fegyverekben meglévő fölényét, és elriasztja azokat, akik Oroszország szuverenitását és területi integritását fenyegetik – fogalmaz a The Independent Volodimir Zelenszkij atomfenyegetésének másnapján.

Egy interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítása az oroszországi dél-asztraháni régióban, a Kaszpi-tenger közelében lévő Kapusztin Jar gyakorlótéren Fotó: Anadolu via AFP

Oroszország stratégiai fegyverei

Egyes amerikai becslések szerint Oroszország 5580 telepített és nem telepített atomtöltettel rendelkezik, az Egyesült Államok 5044-gyel.

Ez a két ország együttesen a világ atomfegyvereinek 88 százalékát birtokolja. Ezek többsége stratégiai, vagyis kontinensközi hatótávolságú fegyver. Az orosz nukleáris triász földfelszíni interkontinentális ballisztikus rakétákból, nagy hatótávolságú bombázókból és ICBM-ekkel felszerelt tengeralattjárókból áll. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, új szárazföldi rakéták, nukleáris tengeralattjárók és modernizált bombázók álltak szolgálatba. Kiemelkedők a Sarmat ICBM („Sátán II”), valamint a Borei osztályú tengeralattjárók.

Nem stratégiai atomfegyverek

Oroszország becslések szerint 1000-2000 nem stratégiai, vagyis taktikai atomfegyverrel is rendelkezik. Ezek kisebb erejűek a stratégiai fegyvereknél, és a csatatéren való alkalmazásra szánták. Ilyenek például az Iskander rakéták és a Kinzhal hiperszonikus rakéták – áll a The Independent elemzésében.

A kölcsönös biztosított megsemmisülés (MAD) és Oroszország nukleáris doktrínája

Évtizedek óta a MAD elve alapján működik a nukleáris elrettentés. Oroszország 2020-ban elfogadott nukleáris doktrínája kimondja, hogy atomfegyvereket csak nukleáris támadás vagy hagyományos fegyverekkel történt, az orosz állam létét veszélyeztető támadás esetén vethet be. A doktrínát azonban tavaly módosították, és most már a nem nukleáris államok hagyományos támadását is atomtámadással lehet viszonozni, amennyiben azt nukleáris hatalom támogatja. Ez egyértelmű figyelmeztetés a Nyugat számára.

A fegyverzet-ellenőrzés jövője

A 2010-es Új START-egyezmény, amely korlátozza az orosz és az amerikai nukleáris fegyverek számát, 2026-ban jár le. Oroszország tavaly felfüggesztette részvételét az egyezményben. Putyin bejelentette, hogy Oroszország újra elkezdi gyártani azokat a földfelszíni közepes hatótávolságú rakétákat, amelyeket az 1987-es INF-szerződés tiltott.

A nukleáris tesztek folytatásának lehetősége

Orosz nacionalisták sürgetik a nukleáris tesztek folytatását, hogy demonstrálják Oroszország atomfegyver-használati készségét. Putyin azt mondta, hogy Oroszország akkor folytathatja a teszteket, ha az Egyesült Államok is ezt teszi.

Új fegyverek fejlesztése

Oroszország új, hiperszonikus fegyvereket fejleszt, mint például az Avangard, valamint egy atommeghajtású Poseidon tengeri drónt. A Burevestnik nevű atommeghajtású cirkálórakéta fejlesztése azonban problémákkal küzd.