Nem stratégiai atomfegyverek
Oroszország becslések szerint 1000-2000 nem stratégiai, vagyis taktikai atomfegyverrel is rendelkezik. Ezek kisebb erejűek a stratégiai fegyvereknél, és a csatatéren való alkalmazásra szánták. Ilyenek például az Iskander rakéták és a Kinzhal hiperszonikus rakéták – áll a The Independent elemzésében.
A kölcsönös biztosított megsemmisülés (MAD) és Oroszország nukleáris doktrínája
Évtizedek óta a MAD elve alapján működik a nukleáris elrettentés. Oroszország 2020-ban elfogadott nukleáris doktrínája kimondja, hogy atomfegyvereket csak nukleáris támadás vagy hagyományos fegyverekkel történt, az orosz állam létét veszélyeztető támadás esetén vethet be. A doktrínát azonban tavaly módosították, és most már a nem nukleáris államok hagyományos támadását is atomtámadással lehet viszonozni, amennyiben azt nukleáris hatalom támogatja. Ez egyértelmű figyelmeztetés a Nyugat számára.
A fegyverzet-ellenőrzés jövője
A 2010-es Új START-egyezmény, amely korlátozza az orosz és az amerikai nukleáris fegyverek számát, 2026-ban jár le. Oroszország tavaly felfüggesztette részvételét az egyezményben. Putyin bejelentette, hogy Oroszország újra elkezdi gyártani azokat a földfelszíni közepes hatótávolságú rakétákat, amelyeket az 1987-es INF-szerződés tiltott.
A nukleáris tesztek folytatásának lehetősége
Orosz nacionalisták sürgetik a nukleáris tesztek folytatását, hogy demonstrálják Oroszország atomfegyver-használati készségét. Putyin azt mondta, hogy Oroszország akkor folytathatja a teszteket, ha az Egyesült Államok is ezt teszi.
Új fegyverek fejlesztése
Oroszország új, hiperszonikus fegyvereket fejleszt, mint például az Avangard, valamint egy atommeghajtású Poseidon tengeri drónt. A Burevestnik nevű atommeghajtású cirkálórakéta fejlesztése azonban problémákkal küzd.