Egy, a közelmúltban Ausztriában meghozott ítélet világossá teszi, hogy mi az EU célja. Eszerint csak az Európai Unió mondhatja meg, hogy mi történhet a nagy online platformokon.
Az új EU-s fegyver ehhez a Digital Services Act, vagyis a DSA.
Nagyon komoly változások zajlanak az Európai Uniónak a közösségi platformokhoz való hozzáállásában, aminek a jelentőségét már önmagában mutatják az elmúlt heteknek az eseményei, amelyek a digitális térben jelentkeztek, mondta el Tóth Máté európai uniós szabályozási jogász.
A szakértő szerint elég, ha a Telegram-alapító Pavel Durov letartóztatására gondolunk. Ez is azt mutatja, hogy a digitális közösségi platformok mennyire felértékelődtek a hatalomgyakorlás szempontjából.
Mark Zuckerberg Meta-vezér egy levélben ismerte el az Egyesült Államok képviselőházának jogi bizottsága előtt, hogy az előző amerikai elnökválasztás előtt befolyásolási kísérletek zajlottak sikeresen a Facebook/Meta platformon. Ez igaz volt a Hunter Biden-laptopra illetve a Biden család ukrajnai üzelmeire is.
Ezek tények, hangsúlyozta a szakértő.
Az említett Digital Services Actre hivatkozva mindjárt be is tiltaná az EU az X-et, ha az nem hajlandó minden tagállamban kellően woke lenni és követni a globalista elit elvárásait.
Az elmúlt hetekben Elon Musk hozta nyilvánosságra, hogy az Európai Unió gyakorlatilag megfenyegette őt, és alkut kínált, hogy lefolytatják ellene a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti vizsgálatot, és el fogják marasztalni, hacsak nem járul hozzá szép csendben, hogy a háttérben politikai tartalmakat cenzúrázzon, mondta Tóth Máté.
Az uniós szabályozás terén idén februárban lépett hatályba egy olyan rendelet (mely a legmagasabb szintű és kötelező érvényű jogszabály az uniós tagállamokban) ami az online platformok tekintetében adott egy olyan szabályozást, aminek a leglényegesebb dimenziója az, hogy a nagy méretű online óriásplatformok tekintetében elvette a tagállamoktól a szabályozásnak és a felügyeletnek a lehetőségét.
– hangsúlyozta a szakértő.
Ez azt jelenti, hogy egy magyar nyelvű, Magyarországon megjelenő tartalom gyűlöletbeszéd-e, és az ilyen fiókokat törölni kell-e, azt nem a magyar hatóságok döntik el. Mostantól az EU szabályozza azt is, hogy például homoszexuális és pedofil tartalomnak van-e helye a gyerekek által látogatott csatornákon.
Ebben a rendeletben látszólag vannak a transzparenciára vonatkozó kitételek, amelyek akár előremutatónak is tűnhetnek, de az európai bírósági gyakorlat alapján az ördög a részletekben rejlik, mutatott rá a szakértő.
A C376/22-es számú európai bírósági döntés – ami még nem is az említett rendelet alapján született – egy ausztriai ügyben azt mondta ki, hogy nincs joga egy nemzetállamnak a saját joga által indokoltnak tartott szempontot érvényesíteni egy másik országban honos platform és médiaszolgáltatóval szemben. Ez megmutatja azt, hogy mire kívánja használni az Európai Unió a digitális szolgáltatatásokról szóló jogszabályt az online óriásplatformokkal szemben.
Az általa helyesnek tartott politikai ideológiai érdekérvényesítésre, ott, ahol van egy látványos szembenállás a mainstream politikával, jelezte a szakértő.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azt jelenti, hogy a lényeges tartalomszolgáltatók tekintetében azt, hogy mi jogos és mi jogellenes, Brüsszelből fogják megmondani. Ez igaz a gyermekvédelmi törvényre vagy igaz olyan tartalmakra is, amelyek például állambiztonsági szempontból relevánsak. Az, hogy a kiskorúak milyen tartalmakat kapnak, kivédhetetlen lesz, illetve a döntés szuverenitási szempontból is aggályos, hívta fel a figyelmet a szakértő. És a mesterséges intelligencia uniós szabályozása lesz a következő, összegezte.
