Ez azt jelenti, hogy egy magyar nyelvű, Magyarországon megjelenő tartalom gyűlöletbeszéd-e, és az ilyen fiókokat törölni kell-e, azt nem a magyar hatóságok döntik el. Mostantól az EU szabályozza azt is, hogy például homoszexuális és pedofil tartalomnak van-e helye a gyerekek által látogatott csatornákon.
Ebben a rendeletben látszólag vannak a transzparenciára vonatkozó kitételek, amelyek akár előremutatónak is tűnhetnek, de az európai bírósági gyakorlat alapján az ördög a részletekben rejlik, mutatott rá a szakértő.
A C376/22-es számú európai bírósági döntés – ami még nem is az említett rendelet alapján született – egy ausztriai ügyben azt mondta ki, hogy nincs joga egy nemzetállamnak a saját joga által indokoltnak tartott szempontot érvényesíteni egy másik országban honos platform és médiaszolgáltatóval szemben. Ez megmutatja azt, hogy mire kívánja használni az Európai Unió a digitális szolgáltatatásokról szóló jogszabályt az online óriásplatformokkal szemben.
Az általa helyesnek tartott politikai ideológiai érdekérvényesítésre, ott, ahol van egy látványos szembenállás a mainstream politikával, jelezte a szakértő.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azt jelenti, hogy a lényeges tartalomszolgáltatók tekintetében azt, hogy mi jogos és mi jogellenes, Brüsszelből fogják megmondani. Ez igaz a gyermekvédelmi törvényre vagy igaz olyan tartalmakra is, amelyek például állambiztonsági szempontból relevánsak. Az, hogy a kiskorúak milyen tartalmakat kapnak, kivédhetetlen lesz, illetve a döntés szuverenitási szempontból is aggályos, hívta fel a figyelmet a szakértő. És a mesterséges intelligencia uniós szabályozása lesz a következő, összegezte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!