Az, hogy július végétől Joe Biden jelenlegi elnök helyett alelnöke, Kamala Harris lett a Demokrata Párt elnökjelöltje, annyiban kavarta meg a kártyákat, hogy a feketék és a latinók körében tudott valamelyest javítani a számokon.
De kérdés, mennyire tudta meggyőzni az embereket, ugyanis még mindig sokan úgy gondolják, hogy Harris nem igazán meggyőző, nem tudják, mennyire különbözne egy Harris-kormányzat egy Biden-kormányzattól
– emelte ki Magyarics Tamás, megemlítve azt a híressé vált történetet, amikor Harrist megkérdezték, hogy mit csinálna másképp, mint Biden, és ő azt válaszolta, hogy éppen semmi nem jut az eszébe.
J. D. Vance ezt a Madison Square Garden-beli nagygyűlésen is megismételte, és azt mondta, hogy ez lehetne a Harris-kampány szlogenje, hogy semmi nem jut az eszébe
– jegyezte meg a professzor.
A legutóbbi hírek szerint ismét emelkedtek az élelmiszerárak, és épp a feketék és a latinók érzik meg leginkább ennek következményeit, a megélhetési költségek változását. Kérdés, hogy az utolsó pillanatban mennyire változtatnak az emberek a véleményükön, de a felmérések szerint öt és tíz százalék közé tehető azok aránya, akik még mindig hezitálnak.
Általánosságban ezek az úgynevezett vajaskenyér- vagy konyhai ügyek, tehát a megélhetési költségek, a benzinár, az élelmiszerárak egyértelműen az alacsonyabb jövedelmű választói csoportokat érintik jobban – mondta Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban a különböző programok ellenére nem nagyon változott a szegénységi szint, továbbra is 14-15 százalék körül van.
Ennek megfelelően például az, hogy a megélhetési költségek most húsz százalékkal magasabbak, mint amikor Trump befejezte az elnökségét, azért sok embert elgondolkoztat – hívta fel a figyelmet Magyarics Tamás.
Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!