Az amerikai elnökválasztás közeledtével egyre másra jelennek meg a közvélemény-kutatások és elemzések azzal kapcsolatban, hogy hol, illetve kiknek a szavazataival dőlhet el a rendkívül szorosnak ígérkező küzdelem. Azonban a rengeteg, nemegyszer egymásnak ellentmondó információ között könnyű elveszni, így Magyarics Tamást, az ELTE professor emeritusát kértük meg, hogy segítsen rendet tenni az adatok tengerében.
Ami a – hagyományosan inkább demokrata szavazónak számító – fekete népességet illeti, szinte naponta látnak napvilágot új felmérések, azonban úgy tűnik, 2020-hoz képest Donald Trump megduplázta a támogatottságát, vagyis kilenc százalék környékéről 18 százalék fölé tudta vinni – magyarázza a szakértő.
Főleg a férfiak körében tapasztalható a volt elnök népszerűségének emelkedése.
A másik fontos változás, hogy Trump a latin lakosság körében is javított a számain. Ebben a körben szintén Biden nyert 2020-ben, és még mindig a demokratáknál van az előny, azonban Trump egy számjegyűre csökkentette a hátrányát.
Ez azért elég jelentős változás a korábbiakhoz képest
– vélekedett Magyarics Tamás.
Azonban szerinte önmagukban ezek a számok, az országos átlagok semmit sem jelentenek, sokkal inkább azt érdemes nézni, hogy mely államokban történnek ezek a változások, milyen irányba mozdulnak el a billegő államok.
A következő választói csoport, amely érdekes lehet a választás kimenetele szempontjából, a külvárosi vagy elővárosi nőké, itt Harris van előnyben. Javított viszont Trump a fiatalok, tehát a 35 év alattiak körében. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak inkább a republikánusokat választják, a nők pedig inkább a demokratákhoz húznak – mutatott rá Magyarics Tamás.
A lényeg az, hogy például a fehér munkásoknál ki fog jobban szerepelni, és úgy tűnik, most Trump az, akinek sikerült jobban megnyerni őket
– hangsúlyozta a szakértő.
Többek között a teherautó-sofőrök szakszervezete a korábbi választásokkal ellentétben már nem támogatja egyértelműen a demokratákat, vagy például az autóipari dolgozók szakszervezete Michiganben, ami billegő állam, tehát fontos, hogy van-e támogatás – sorolja a példákat Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy a billegő államok között is kiemelt fontosságúnak számító Pennsylvaniában a tűzoltók szakszervezete nem állt be a demokraták mögé.
Az, hogy július végétől Joe Biden jelenlegi elnök helyett alelnöke, Kamala Harris lett a Demokrata Párt elnökjelöltje, annyiban kavarta meg a kártyákat, hogy a feketék és a latinók körében tudott valamelyest javítani a számokon.
De kérdés, mennyire tudta meggyőzni az embereket, ugyanis még mindig sokan úgy gondolják, hogy Harris nem igazán meggyőző, nem tudják, mennyire különbözne egy Harris-kormányzat egy Biden-kormányzattól
– emelte ki Magyarics Tamás, megemlítve azt a híressé vált történetet, amikor Harrist megkérdezték, hogy mit csinálna másképp, mint Biden, és ő azt válaszolta, hogy éppen semmi nem jut az eszébe.
J. D. Vance ezt a Madison Square Garden-beli nagygyűlésen is megismételte, és azt mondta, hogy ez lehetne a Harris-kampány szlogenje, hogy semmi nem jut az eszébe
– jegyezte meg a professzor.
A legutóbbi hírek szerint ismét emelkedtek az élelmiszerárak, és épp a feketék és a latinók érzik meg leginkább ennek következményeit, a megélhetési költségek változását. Kérdés, hogy az utolsó pillanatban mennyire változtatnak az emberek a véleményükön, de a felmérések szerint öt és tíz százalék közé tehető azok aránya, akik még mindig hezitálnak.
Általánosságban ezek az úgynevezett vajaskenyér- vagy konyhai ügyek, tehát a megélhetési költségek, a benzinár, az élelmiszerárak egyértelműen az alacsonyabb jövedelmű választói csoportokat érinti jobban – mondta Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban a különböző programok ellenére nem nagyon változott a szegénységi szint, továbbra is 14-15 százalék körül van.
Ennek megfelelően például az, hogy a megélhetési költségek most húsz százalékkal magasabbak, mint amikor Trump befejezte az elnökségét, azért sok embert elgondolkoztat – hívta fel a figyelmet Magyarics Tamás.
Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje (Fotó: AFP)
