Habsburg Lotharingiai Károly huszonkilenc évesen, az első világháború harmadik évében lett császár és király. Trónra lépésekor a béke megteremtését tűzte ki legfőbb feladatának. Meggyőződése volt, hogy egy uralkodó legszentebb kötelessége a béke helyreállítása. Ő volt az egyetlen a korabeli vezető európai politikusok közül, aki támogatta XV. Benedek pápa békére irányuló erőfeszítéseit.
Paul Richard Gallagher bíboros, a Szentszék külkapcsolatokért felelős államtitkára üzenetet küldött a konferenciára, amelyet Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövet olvasott fel.
A vatikáni bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia kitűnő alkalom Boldog Károly alakjának újbóli felfedezéséhez. Az uralkodó a történelem legsötétebb időszakában, az első világháborúban fáradhatatlanul harcolt a béke és a kiengesztelődés megvalósításán. Az államtitkár úgy fogalmazott, abban bízik, hogy az Európában, a Közel-Keleten, valamint a világ más részein zajló háborúk láttán a politikai vezetők inspirációt nyernek Boldog Károly keresztény elkötelezettségéből, és hozzá hasonlóan fáradhatatlanul keresik a békét.
A felszólalásokat Dominique Mamberti bíboros, az Apostoli Szignatúra prefektusa kezdte, aki a Boldogok sorában tisztelt uralkodó keresztény erényeit állította a beszéde középpontjába. Kiemelte, IV. Boldog Károly életének minden mozzanatát sziklaszilárd hite vezette, mindenben az Úr akaratát kívánta követni. Még élete utolsó időszakában, a száműzetés éveiben is, naponta vett részt szentmisén és imádkozta a rózsafűzért. A vatikáni bíboros a bölcsességet emelte ki Boldog IV. Károly erényei közül. Uralkodóvá választását követően elhatározta, hogy minden erőfeszítést meg fog tenni a háború lezárására. Azonnal szövetségeseket keresett, elősorban a Szentszék és XV. Benedek pápa fellépését szorgalmazta.
Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történelmi levéltárának igazgatója a XV. Benedek pápa és IV. Károly közötti levelezésekből merítve mutatta be a béketörekvésekre vonatkozó próbálkozások dokumentációját.
Tóth Krisztina, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője felszólalásában IV. Boldog Károly trónra lépését illusztrálta. Lapunknak nyilatkozva arra is kitért, hogy az uralkodó tisztelete gyorsan elterjedt a világban. Ezt bizonyítja a Károly Király Nemzetközi Liga elnevezésű kezdeményezés, amelynek tagjai a népek békéért imádkoznak. Ez azért is fontos, mert a népek békéjéért nemcsak diplomáciai szempontból kell tenni, hanem imádsággal is hozzá kell járulni.
Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete arról számolt be lapunknak, hogy miért tartotta fontosnak felhívni a figyelmet a szentéletű, békepárti uralkodóra. Mint mondta, elsősorban azért, mert IV. Károly a szentatyával együtt harcolt a békéért az első világháborúban. Napjaink háborús helyzete is megköveteli, hogy mindenki a szentatyával együtt álljon ki a béke mellett. Magyarország megpróbálja ezt tenni. Azt is kiemelte, hogy IV. Károly keresztény ember volt.
Keresztény meggyőződése indította, hogy már 1917-ben szövetségeseket keresett, elsősorban a Szentszékkel a béke megteremtéséért. A nagykövet azt is hozzáfűzte, sajnálatos, hogy kevés olyan ország van ma Európában, amelyek a békéért harcolnak. Annak azonban nagyon örül, hogy Magyarország és a Szentszék szövetségesek, mindketten béketörekvéseket szorgalmaznak.
A konferenciát ünnepélyes szentmise zárta, amelyet Jose Tolentino de Mendonca bíboros a Katolikus Kultúráért és Nevelésért felelős Dikasztérium prefektusa celebrált a Santa Maria dell’Anima templomban. A vatikáni bíboros szentbeszédében arra buzdított, hogy Európa vezetői tekintsenek Boldog Károly példájára és kövessék a békéért folytatott küzdelmét. A záróimában pedig a Boldog közbenjárását kérte, hogy csillapodjanak a világban dúló konfliktusok és megszülethessen a népek közötti kiengesztelődés.
Borítókép: Ünnepélyes szentmise a Santa Maria dell’Anima templomban (Fotó: Jánosi Dalma)
