Magyarországot szoros kapcsolat fűzi Lengyelországhoz, valamint Krakkóhoz,erről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök az egykori lengyel fővárosban az Arraiolos-csoport idei tanácskozása után. – Országunkat és Lengyelországot évezredes történelmi kapcsolat fűzi össze, Géza fejedelmünktől, IV. Béla királyunk lányán, Árpád-házi Szent Kingán át a Krakkóban lengyel királlyá koronázott Báthory István erdélyi fejedelmen keresztül Bem József tábornokig, vagy a számunkra is a keresztény egységet és univerzalitást megtestesítő Szent II. János Pál pápáig – fogalmazott.
(Fotó: Polyák Attila)
Sulyok Tamás megjegyezte azt is, hogy Magyarországot ugyanilyen szoros kapcsolat fűzi Európához is.
Számunkra Európa egyszerre szól keresztény hitünkről és értékeinkről, illetve nemzeti önazonosságunkról. Európára mi magyarok ugyanazon kulturális gyökérzettel rendelkező, azonos értékek mentén szerveződő szuverén nemzetek szabad közösségére tekintünk
– magyarázta, és kiemelte, hogy Magyarország ezért is elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, a kontinens érdekeinek védelme és békéjének megőrzése mellett.
Úgy vélte, Magyarország felelősségteljesen szolgálja Európát és polgárait. Az Európai Unió egyszerre testesíti meg az egységet és sokszínűséget.
Ereje és értéke nem az egységesítésben, hanem a nemzetek sokféleségében rejlik, a tagok értékei, ereje és sajátosságai az egész közösség javára szolgálnak, erősebbé és jobbá teszik Európát
– mondta. – Az egység azonban nem egyformaságot jelent. A közös gondolat nem egysíkúságot, a közös cselekvés pedig nem automatizmus. Az eltérő vélemények, a konstruktív viták segítenek abban, hogy jobban megértsük egymást és megtaláljuk a legjobb megoldásokat a közös kihívásainkra. Legyen az az orosz–ukrán háború, a migráció vagy éppen a világgazdaság versenyképességi kihívásai. Sok idő és rengeteg erőfeszítés után érdemes vigyáznunk arra, hogy az Európai Unió továbbra is Európa ígérete legyen. Ezt a célt szolgálja az Arraiolos-csoport is – fogalmazott az elnök, aki sok sikert kívánt Lengyelországnak a januártól életbelépő uniós elnökséghez, Andrzej Dudának pedig sok sikert kívánt az elkövetkező évekhez.
Az EU bővítésével kapcsolatban Sulyok Tamás elmondta, az ülésen egy igen komoly konszenzus volt abban, hogy a nyugat-balkáni országok további várakoztatása kétségbe vonhatja az EU hitelességét, ezért idővel valaki más fogja átvenni az EU helyét a térségben.
Az államfők kitértek arra is, hogy a közelgő amerikai választások hogyan befolyásolják majd a jelenlegi biztonsági helyzetet. – Mindenki úgy véli, hogy természetesen az Egyesült Államok nagyon fontos szereplője az európai biztonságnak, a NATO is nagyon fontos szereplő, de szükség van arra, hogy közösen erősítsük az európai védelmi képességeket is – jegyezte meg.
(Fotó: Polyák Attila)
Sulyok Tamás egy újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, az Európai Unió szuverén államok szövetsége.
Tulajdonképpen az Európai Unió nem képes arra, hogy az államok helyett olyan tevékenységet fejtsen ki, amit csak egy állam tud kifejteni. Így például az Európai Unió Bírósága sem lehet végső fórum olyan kérdésekben, ahol nemzetállami alkotmányok ütköznek az uniós joggal. Tulajdonképpen ebben komoly különbség van a mi felfogásunk között
– emlékeztetett az elnök. – A hatáskörök a nemzeti alkotmányokon nyugszanak, abból származnak, ezért ezeket a hatásköröket átruházó tagállamok abban az esetben, hogyha a tagállami alkotmányjog ütközik az uniós joggal, akkor bizony ezt felülvizsgálhatják. Ezt nem csak mi gondoljuk így, hanem az alkotmánybírósági gyakorlat alapján még tizenegynéhány más európai uniós tagállam is – tette hozzá.
Andrzej Duda lengyel elnök, aki hivatali idejének utolsó hónapjait tölti, arról beszélt, hogy a megbeszélésen az orosz–ukrán háborúról is egyeztettek.
Sokszor felvetődött az a kérdés, hogy hogyan kell cselekedni annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak túlélje azt a szörnyű orosz támadást, amellyel most szembesül, hanem hogyan kell cselekedni annak érdekében is, hogy Ukrajnát minél hamarabb felvegyék az Európai Unióba
– mondta Duda. A lengyel államfő kiemelte, hogy a közelgő lengyel uniós elnökség egyik kiemelt témája az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megerősítése lesz.
Rumen Radev bolgár államfő hangsúlyozta, határozott politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy az országok teljesítsék az EU legfontosabb célkitűzéseit: a jólétet, a stabilitást és a biztonságot.
Fel kell ismerni, hogy az elsődleges prioritás visszahozni a békét a kontinensre. A realitás talaján kell maradni és sokkal többet kell befektetni a békébe, a védelembe
– mondta. Hozzátette, hogy a lengyelek élen járnak ebben, a kérdésben pedig a lett és az észt államfő is egyetértett.
Natasa Pirc Musar szlovén államfő úgy vélte, az Egyesült Államok szerepe létfontosságú akkor, amikor az ukrajnai háborúról beszélünk.
Szlovénia kiáll Ukrajna és a segítség mellett, de beszélni kell a békéről is
– szögezte le. Kiemelte,
szükség van arra, hogy beszéljünk az Európán kívül országokkal, például Kínával, Indiával és az ázsiai országokkal.
Elmondta, hogy az ENSZ statisztikái szerint 55 fegyveres konfliktus zajlik világszerte, ez a legtöbb a második világháború óta. Szerinte az ENSZ-nek is reformra van szüksége, mert a szervezet biztonsági tanácsának nehézségei vannak – elsősorban azért, mert ott is hibrid háborút vívnak a vétó alkalmazásával. Példaként említette, hogy a közel-keleti konfliktusban lehetetlen döntést hozni, éppen a vétók miatt. Az államfő ezért azt javasolta, hogy az az ország ne élhessen vétójoggal, amelyik része az adott vitának.
Borítókép: Sulyok Tamás Krakkóban (Fotó: Polyák Attila)
