A Joe Biden által vezetett demokrata adminisztráció elmúlt négy évének külpolitikája hibát hibára halmozott. Kirobbant az orosz–ukrán háború, eszkalálódott a helyzet a Közel-Keleten, s egyre feszültebb helyzet Kína és Tajvan között. Ezen felül az elhibázott külpolitika eredménye az Oroszország és Kína közötti szoros együttműködés, valamint az utóbbi időben tapasztalható gazdasági, katonai és politikai együttműködés Oroszország és Észak-Korea között – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Baráth Gábor Gergely. A vajdasági származású történész hozzátette:
A demokrata adminisztráció külpolitikája instabilitáshoz vezetett, ami a Balkán-félszigetet sem kerülte el. Az elhibázott külpolitika egyik eleme az ENSZ Szrebrenica határozata, amely nem a megbékélést segíti a térségben, másik eleme pedig Koszovó kérdése.
Donald Trump megválasztásával külpolitikai váltásra kerülne sor az USA-ban, ami a stabilitást hozná el – mondta el lapunknak a szakértő.
Trump véget akar vetni az orosz–ukrán konfliktusnak, valószínűleg Izraellel is szorosabb lenne az együttműködés, ami csökkenthetné a feszültséget a Közel-Keleten. Első elnöki ciklusa alatt írták alá az Ábrahám-szerződéseket… a stabilitás az egyik fontos kérdése az amerikai választásoknak
– húzta alá Baráth.
A demokrata győzelem nem sok jóval kecsegtetne a Balkánon
Kamala Harris Joe Biden alelnöke, ebből kifolyólag az elmúlt négy év politikájának aktív részese. A történész kérdésünkre válaszolva elmondta: megválasztása esetén nem lát esélyt változásra a balkáni politikában, különösen a koszovói kérdés esetében. Az elmúlt négy évben, különösen Albin Kurti megválasztásával a koszovói vezetés élére, folyamatosak a feszültségforrások a térségben, illetve folyamatos a nyomás a szerb közösségen.
A Biden-adminisztráció semmi érdemi lépést nem tett az említett feszültségforrások enyhítésén, bizonyos lépésekkel inkább gerjesztette azokat, például az úgynevezett koszovói biztonsági szolgálatok felfegyverzésének támogatásával
– tette hozzá a szakértő.
Koszovóban egyébként 2025 elején tartanak választásokat. Annak a voksolásnak az egyik legnagyobb kérdése, hogy Albin Kurti marad-e a pristinai vezetés élén. Kurti személye a folyamatos konfliktusokat jelenti, amit az elmúlt években láthattunk, de a mozgástere annyi, amennyit az amerikai adminisztráció enged neki.
Trump megválasztásával pozitív irányba történhet elmozdulás Koszovóban. Több megválaszolandó kérdés van, ilyen a Szerb Községek Közösségének megalakulása. Ez mind politikai akarattól függ, ami Trump elnök és a republikánus adminisztráció alatt valószínűleg meglesz
– hangsúlyozta Baráth Gábor Gergely.
Megosztott a Balkán az amerikai elnökválasztással kapcsolatban
Mint arról a lapunk korábban már beszámolt, egy felmérés szerint, ha a szerb és horvát állampolgároknak lehetőségük lenne szavazni az Egyesült Államok elnökválasztásán, akkor a preferenciáik jelentősen eltérnének. Donald Trump támogatása jelentős Szerbiában. Ha szavazhatnának az amerikai választásokon, Szerbiában Donald Trump lenne az egyértelmű győztes, 49 százalékos támogatottsággal. Ezzel szemben Kamala Harris csupán 13 százalékot érne el, míg a bizonytalan választópolgárok aránya 38 százalék körül alakulna.
Bosznia esetében kiegyenlített a két jelölt támogatottsága. Ez nem meglepő, Bosznia-Hercegovinában szerb, horvát és bosnyák lakosság él. Az ország szerb részén Trump, a bosnyák–horvát részén pedig Kamala Harris a népszerűbb – szögezte le a szakértő.
Ennek okát a jelenlegi demokrata adminisztráció politikájában kell keresni. A már említett ENSZ Szrebrenica határozata komoly reakciókat váltott ki a térségben. A szerb nemzet és Szerbia, de különösen a boszniai Szerb Köztársaság (Bosznia egyik entitása) hevesen ellenezte és elítélte, a bosnyák lakosság pedig támogatta. Sajnos ez a határozat nem a 90-es évekbeli háborús sebek begyógyulását segíti elő
– folytatta Baráth Gábor Gergely.
Szlovénia és Horvátország esetében külpolitikai kérdések a döntőek. A közvélemény-kutatás is rámutat, hogy a két említett ország polgárai szerint, Trump győzelme esetén változás állna be az USA külpolitikájában, ami miatt az USA és az EU között a viszony megromlana – mondta.
Szerbia esetében is külpolitikai kérdésekben kell keresni Trump népszerűségét. Első elnöki mandátuma alatt a Washingtoni szerződéssel igyekezett a koszovói kérdést elmozdítani a holtpontról, legyen szó közúti, vasúti fejlesztésekről, energetikai kérdésről – összegzett a történész.
Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt (Fotó: AFP)
