Van egy multikulturális városnegyed, ahol kötelezővé tennék a keresztet az osztálytermekben

Minden osztályteremben legyen kötelező a kereszt elhelyezése Róma hatodik kerületében – erről döntött a helyi jobbközép többségű önkormányzati testület csütörtökön a főváros azon részén, ahol a legmagasabb a más nemzetiségű és más vallású diákok aránya.

illusztráció Fotó: Shutterstock

A Róma keleti részén, a körgyűrű mentén található kerületben mintegy 260 ezren élnek. Egy korábbi felmérés szerint itt a legmagasabb, 17,9 százalék a bevándorlók aránya, és ebben a külvárosi negyedben a legmagasabb a 14 év alatti bevándorlógyerekek aránya is, ami 25 százaléknak felel meg. Kivétel nélkül olasz iskolába járnak. A külföldiek legnépesebb csoportját a románok és a nigériaiak alkotják.

Az önkormányzat honlapja több mint harminc iskolát tüntet fel az általános iskoláktól a gimnáziumokig és szakközépiskolákig. A jobbközép erők kezdeményezése szerint az összes osztályteremben el kell helyezni a keresztet, amelyet általában a katedra mögötti falra szoktak feltenni.

A katolikus Olaszországban régóta vita folyik a kereszt használatáról az állami oktatási intézményekben.

Az alkotmánybíróság legutolsó, 2021-es határozata az iskolai autonómia keretében az oktatási intézményekre bízta a döntést a kereszt elhelyezéséről. Ennek értelmében az önkormányzati rendelkezés nem kötelezheti az igazgatókat, de „a kereszt elhelyezését ajánlhatja”.

Olaszországban az állami kórházakban, hivatalokban és üzletekben is gyakran látni keresztet. A kereszt kötelezővé tételét az osztályokban Gabriele Manzo, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt önkormányzati képviselője, az oktatási bizottság elnöke kezdeményezte azzal érvelve, hogy 

senkit nem akarunk megsérteni: a kereszt az olaszok történelmi és erkölcsi értékeit fejezi ki. Ha én vándorolnék külföldre, tiszteletben tartanám a helyi hagyományokat és kultúrát.

Az önkormányzati testület ellenzékét képviselő Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Fabrizio Compagnone szerint a jobboldal az iskolai autonómiát sérti, és a vallási jelképet propagandaként használja fel.

A legnagyobb visszhangot egy 2002-es eset kapta, amikor Olaszország északkeleti részén, egy, a venetói Abano Termében élő finn állampolgár kérelmezte, hogy gyermekei osztályaiból távolítsák el a keresztet. Az oktatási intézmény tanári testülete nemet mondott, amire az édesanya Veneto tartomány közigazgatási bíróságához fordult, amely elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a kereszt „az identitás és nem kizárólag a hit jelképe”. 2004-ben az ügy az alkotmánybíróság elé került, majd 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely két évvel később jogerős ítélettel megállapította, hogy a kereszt elhelyezése nem sérti az emberi jogok európai egyezményét.