A NATO már régóta közvetlenül szerepet vállal Ukrajnában

Politikai és katonai érvek egyaránt szerepet játszhattak Joe Biden amerikai elnök azon döntésében, hogy engedélyezte az amerikai rakéták bevetését – mondta el lapunknak Demko Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője. A szakértő szerint egyelőre ellentmondásosak a részletek, például nem tudjuk azt sem, hány bevethető rakétáról lehet szó.

ATACMS rakéták (Fotó: Illusztráció, forrás: AFP)

– Ami Biden engedélyének konkrét harctéri jelenőségét illeti, azt a szakértő szerint nem kellene túldimenzionálni. Fontosak ugyan az ilyen mélységi csapások, de mivel hónapok óta folyik erről a vita, az oroszoknak volt ideje felkészülni. Másrészt már maga ennek az esélye is hátráltatta az oroszokat, hiszen távolabb kellett telepíteniük azokat a repülőgépeket, amelyek képesek szárnyas bombák ledobására, így viszont kevesebb bevetést tudnak végrehajtani, több üzemanyag felhasználása árán – magyarázta Demko Attila. Ez a hatás viszont láthatóan nem volt elegendő.

– Ez aligha fordít bármit is a háború menetén

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ukránok most is támadják mélységben az orosz célpontokat, hiszen a drónjaik akár 1300 kilométeres távolságot is meg tudnak tenni. Bár a drónok lassabbak és kisebb robbanófejet tudnak szállítani, azért képesek károkat okozni – hangsúlyozta a szakértő.

– Nem fogja azt a nagy képet megváltoztatni, hogy Oroszország lassan, de biztosan felülkerekedik Ukrajnán egész egyszerűen a méret folytán, és annak folytán, hogy az oroszok is levonták a következtetéseket a 2022-es kudarcaikból, és egy sokkal hatékonyabb haderejük van már, mint 2022-ben

– mutatott rá Demko Attila.

A NATO-val való közvetlen konfliktust ugyanakkor nem tartja valószínűnek a szakértő, tekintve, hogy Oroszország egyrészt tisztában van a NATO erejével, másrészt a saját erői jelentős része le van kötve Ukrajnában. – Olyan értelemben pedig már most is van NATO-részvétel az orosz–ukrán háborúban, hogy az ukránok felhasználják a NATO felderítési adatait, illetve a Krím félszigetet az orosz alkotmány orosz területnek tekinti, márpedig a Krímben több támadás is történt ilyen rakétákkal – sorolta a szakértő.

– Ez egy további kis ugrás, de nem egy hihetetlen nagy változás

– hangsúlyozta.

Ha közvetlen konfliktust nem is lát valószínűnek Demko Attila, közvetett lépéseket annál inkább. Ilyen lehet például az is, hogy milyen fegyverekhez vagy hírszerzési adatokhoz jutnak a jemeni lázadók, de ilyenek lehetnek a hibrid vagy kiberműveletek is. Ezek elsősorban olyan országokat érinthetnek, mint például Nagy-Britannia, Franciaország, a balti államok vagy Lengyelország.

Oroszországnak megvan a lehetősége arra, hogy ne nyílt választ adjon, hanem nem nyíltan okozzon kellemetlenséget a nyugati szövetségi rendszernek, igaz, a Nyugat részéről is voltak ilyen nem nyílt műveletek Oroszország ellen – világított rá a szakértő.

A bevethető rakéták száma is kérdéses. – A pontos számot csak akkor fogjuk tudni, ha becsapódtak – mondta Demko Attila, de szerinte talán még nem is százas nagyságrendű készletekről beszélhetünk. A pontos számok szigorúan titkosak.

A szakértő szerint Olaf Scholz német kancellár is nyomás alatt van, hogy küldjön Ukrajnának a német Taurus rakétákból, amelyek 500 kilométer feletti hatótávolsággal és 480 kilós robbanófejjel rendelkeznek. Azonban a választások közeledtével valószínűbb, hogy a kancellár azoknak a szavazóknak a szimpátiájára fog játszani, akik békésebb megoldást kívánnak Oroszországgal kapcsolatban, ezt mutatja a Scholz és Putyin közötti telefonbeszélgetés is – világított rá Demko Attila.

Borítókép: ATACMS rakéták (illusztráció) (Fotó: AFP)