– Ellentmondásos több részlet, de az alapján, amit Amerikából hallunk, az engedély az ATACMS rendszerre vonatkozik, amely nagyjából 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik – mondta el lapunk kérdésére Demko Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője.
– Emellett alapvetően a kurszki régióra kaptak engedélyt az ukránok, tehát az azt elfoglaló ukránok védelmére szolgálna ez az eszköz
– tette hozzá a szakértő.
Az első hírek ezzel ellentétben arról szóltak, hogy az ATACMS rakétát a brjanszki régióban vetették be, ami Demko Attila szerint két dolgot jelenthet: vagy a hír nem helytálló, vagy nem a kurszki régióhoz, hanem a kurszki hadművelethez kötődött Biden engedélye, tehát minden olyan célpont ellen bevethetők az amerikai rakéták, amely valamilyen formában például logisztikai hátteret jelent a régióban harcoló orosz erők számára.
– Az ATACMS rakéták hatótávolsága 300 kilométer, és 214 kilós robbanófejük van. Ez nem jelentéktelen, de nem olyan komoly eszköz, mint a Storm Shadow, ami 550 kilométer és 450 kilós robbanófejet hordoz
– érzékeltette a különbséget Demko Attila, hozzátéve, hogy ilyen szempontból fontosabb lenne a francia és a brit engedély, amely azonban egyelőre a sajtóhírek ellenére bizonytalan.
– Bizonyos értelemben zűrzavarnak tűnik ez az egész. Joe Biden amerikai elnök döntésének lehet egy belpolitikai háttere is, tehát nem feltétlenül Ukrajnáról szól ez a történet. Szólhat Biden politikai örökségéről, hiszen rengeteget támadták, hogy nem adott oda mindent
– vélekedett a szakértő.
A lépés egyúttal korlátozza Donald Trump megválasztott elnököt is, hiszen ha ő elindulna a béke felé, itt van egy olyan tényező, amely semmiképpen sem a deeszkaláció felé mutat – emelte ki Demko Attila.
– Emellett lehet katonai érv is, hogy az ukránok egyszerűen annyira rosszul állnak, hogy szükség van a mélységi csapásokra
– vélekedett a szakértő.
– Az ilyeneket általában csak utólag látjuk át, jelenleg nem lehet például tudni, hogy hogy áll a Kurszk visszafoglalására irányuló orosz támadás, amely észak-koreaiak részvételével folyik. Elképzelhető, hogy az ukránoknak komoly segítségre van szüksége abban a térségben – magyarázta Demko Attila.
– Soktényezős ez az egyenlet, és a tényezők egy jelentős része nincs a szemünk előtt, de abban majdnem biztos vagyok, hogy a politikai mellett lehetnek katonai érvek is
– foglalta össze véleményét.
– Ami Biden engedélyének konkrét harctéri jelenőségét illeti, azt a szakértő szerint nem kellene túldimenzionálni. Fontosak ugyan az ilyen mélységi csapások, de mivel hónapok óta folyik erről a vita, az oroszoknak volt ideje felkészülni. Másrészt már maga ennek az esélye is hátráltatta az oroszokat, hiszen távolabb kellett telepíteniük azokat a repülőgépeket, amelyek képesek szárnyas bombák ledobására, így viszont kevesebb bevetést tudnak végrehajtani, több üzemanyag felhasználása árán – magyarázta Demko Attila. Ez a hatás viszont láthatóan nem volt elegendő.
– Ez aligha fordít bármit is a háború menetén
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ukránok most is támadják mélységben az orosz célpontokat, hiszen a drónjaik akár 1300 kilométeres távolságot is meg tudnak tenni. Bár a drónok lassabbak és kisebb robbanófejet tudnak szállítani, azért képesek károkat okozni – hangsúlyozta a szakértő.
– Nem fogja azt a nagy képet megváltoztatni, hogy Oroszország lassan, de biztosan felülkerekedik Ukrajnán egész egyszerűen a méret folytán, és annak folytán, hogy az oroszok is levonták a következtetéseket a 2022-es kudarcaikból, és egy sokkal hatékonyabb haderejük van már, mint 2022-ben
– mutatott rá Demko Attila.
A NATO-val való közvetlen konfliktust ugyanakkor nem tartja valószínűnek a szakértő, tekintve, hogy Oroszország egyrészt tisztában van a NATO erejével, másrészt a saját erői jelentős része le van kötve Ukrajnában. – Olyan értelemben pedig már most is van NATO-részvétel az orosz–ukrán háborúban, hogy az ukránok felhasználják a NATO felderítési adatait, illetve a Krím félszigetet az orosz alkotmány orosz területnek tekinti, márpedig a Krímben több támadás is történt ilyen rakétákkal – sorolta a szakértő.
– Ez egy további kis ugrás, de nem egy hihetetlen nagy változás
– hangsúlyozta.
Ha közvetlen konfliktust nem is lát valószínűnek Demko Attila, közvetett lépéseket annál inkább. Ilyen lehet például az is, hogy milyen fegyverekhez vagy hírszerzési adatokhoz jutnak a jemeni lázadók, de ilyenek lehetnek a hibrid vagy kiberműveletek is. Ezek elsősorban olyan országokat érinthetnek, mint például Nagy-Britannia, Franciaország, a balti államok vagy Lengyelország.
Oroszországnak megvan a lehetősége arra, hogy ne nyílt választ adjon, hanem nem nyíltan okozzon kellemetlenséget a nyugati szövetségi rendszernek, igaz, a Nyugat részéről is voltak ilyen nem nyílt műveletek Oroszország ellen – világított rá a szakértő.
A bevethető rakéták száma is kérdéses. – A pontos számot csak akkor fogjuk tudni, ha becsapódtak – mondta Demko Attila, de szerinte talán még nem is százas nagyságrendű készletekről beszélhetünk. A pontos számok szigorúan titkosak.
A szakértő szerint Olaf Scholz német kancellár is nyomás alatt van, hogy küldjön Ukrajnának a német Taurus rakétákból, amelyek 500 kilométer feletti hatótávolsággal és 480 kilós robbanófejjel rendelkeznek. Azonban a választások közeledtével valószínűbb, hogy a kancellár azoknak a szavazóknak a szimpátiájára fog játszani, akik békésebb megoldást kívánnak Oroszországgal kapcsolatban, ezt mutatja a Scholz és Putyin közötti telefonbeszélgetés is – világított rá Demko Attila.
Borítókép: ATACMS rakéták (illusztráció) (Fotó: AFP)
