A vallás ugyan megjelenik a kampánytémák között, de nem képezi a mindennapi politikai közbeszéd részét, a 2024-es elnökválasztás során, a jelöltek személyes hite háttérbe szorult, de nem tűnt el. Mindkét elnökjelölt járt már a kampány során templomban, és beszélt hitéleti témákról, valamint egymás véleményezését sem kerülték el.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke kritikával illette Harrist, amiatt, hogy nem vett részt az Al Smith vacsorán New Yorkban, amely a katolikus jótékonyság érdekében szervezett magas rangú esemény, mondván, hogy távolmaradása nagyon tiszteletlen a katolikus közösséggel szemben.. Harris a megjelenés helyett egy videót küldött.
A Pew Research Center adatai szerint az Egyesült Államok még szekulárisabbá vált azóta, hogy Obama nyolc évvel ezelőtt elhagyta a hivatalt,
a felnőtt lakosság 28%-a nem kötődik valláshoz.
Michael Beschloss történész megjegyezte, hogy az amerikaiak egyre cinikusabbak politikusaik vallási hovatartozásával kapcsolatban, mivel már nem feltétlenül tükrözi a vallásosság a politikai karaktert.
A vallásosság hangsúlyozása már nem olyan vonzó a jelöltek számára, mivel a vallástalan szavazók támogatása is egyre fontosabb tényezővé válik. Massimo Faggioli, a Villanova Egyetem teológiai professzora úgy véli, hogy Harris és Trump is bonyolult vallási háttérrel rendelkezik, amely politikailag nehezen eladható.
Kamala Harris Baptista vallású, fekete anglikán édesapával és indiai hindu édesanyával nevelkedett, férje pedig zsidó. Trump, vallását tekintve prezsbiteriánus.
A 2024-es kampányban a vallás már nem csak a szavazók hitelességéről vagy jelleméről szól, hanem a politikai stratégiáról is, amely megmutatja, hogy milyen irányba halad az amerikai társadalom a vallálsosság kihangsúlyozásán, vagy annak elmaradásán keresztül.
Trump egy georgiai vallási eseményen nyilatkozott arról, hogy sürgősen meg kell védeni a vallást az Egyesült Államokban, mivel az komoly fenyegetés alatt áll. Az elnökjelölt hangsúlyozta, hogy újbóli megválasztása esetén hitéleti irodát alapítana közvetlen összeköttetésben az Ovális Irodával.
A rendezvény moderátora, Paula White-Cain, a National Faith Advisory Board alapítója megkérdezte Trumpot, hogy milyen szerepet játszik majd a vallás a második ciklusában. Trump válaszában kiemelte, hogy
fontos és közvetlenül az Ovális Irodába fog kapcsolódni.
Trump a Powder Springsben megrendezett Inaugural National Faith Summiton kijelentette:
A vallás fenyegetés alatt áll ebben az országban. Komoly fenyegetésről van szó és nem engedhetjük, hogy veszélybe kerüljön, mert ez a mi országunk szövetét képezi. Ez az, ami összetartja az országot. Nem hagyhatjuk, hogy elveszítjük.
Internetes felhasználók megosztották véleményüket Trump vallással kapcsolatos megjegyzéseiről. Az egyik felhasználó az X közösségi oldalon azt írta: „Az embereknek szükségük van valamilyen hitrendszerre Ahogy az emberek elhagyták a hagyományos vallásokat, mint a kereszténység, a wokeizmus, felütötték a fejüket, hogy helyettesítsék azt, mint új vallás.
A demokrata elnökjelölt álláspontja már nem ilyen egyértelmű. A 2024-es elnökválasztás egyik vitatott kérdése Kamala Harris vallásszabadsággal kapcsolatos véleménye. Míg sokan üdvözlik a vallási sokszínűség iránti beállítottságát, mások aggódnak amiatt, hogy a progresszív nézetei háttérbe szorítják a vallás szabad gyakorlásának jogát. Kamala Harris alelnök esetleges elnöksége számos vitát generál, és a vallásszabadság kérdése ezek közé tartozik.
A vita gyökerei mélyre nyúlnak, érintik az amerikai társadalomban a vallás szerepét, a politikai korrektség határait, és az alkotmányos jogok értelmezését is.
Harris a családi hátteréből hozott sokféleséget ünnepli, és gyakran hangsúlyozza a különböző vallások közötti párbeszéd fontosságát. Támogatói úgy vélik, hogy Harris megérti és tiszteletben tartja a vallási szabadságot, és nem törekszik a vallás kizárására a közéletből. Paul Brandeis Raushenbush, az Interfaith Alliance elnöke például azt hangsúlyozza, hogy Harris példátlan módon közeledik a különböző vallási közösségekhez, és ünnepli a vallási sokszínűséget.
Nézete szerint Harris a "Do No Harm Act" törvényjavaslat támogatásával is a mérsékelt és megfelelő megközelítést választott a vallásszabadság kérdésében.
Do No Harm Act
Kathleen Parker korábbi cikkében bírálja Kamala Harrist, amiért egy NBC interjúban kijelentette, hogy az egészségügyi szektorban dolgozóknak nem szabadna lelkiismereti kifogást elmelniük az abortusz elvégzése ellen.
Parker szerint ez a kijelentés veszélyezteti a lelkiismeret szabadságát, amely az amerikai alkotmány első kiegészítésében is védelmet élvez.
Parker leírja hogy Harris álláspontja nemcsak jogilag, hanem politikailag is problematikus, különösen a választások előtt. Kathleen rámutat arra, hogy Harris radikális abortuszpolitikát képvisel, ami magában foglalja a "Do No Harm Act" törvényjavaslat támogatását amely korlátozná a vallásszabadságot az abortusz elvégzésével szemben,
Kritikusai azonban kétségbe vonják Harris elkötelezettségét a vallásszabadság iránt. Úgy vélik, hogy progresszív nézetei – például a már említett abortuszhoz való joggal és az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos álláspontja – konfliktusba kerülhetnek a vallási meggyőződéssel rendelkezők jogaival.
Egyre szélesebb körben a Do No Harm Act esetét példaként hozzák fel arra, hogy Harris hajlamos korlátozni a vallásszabadság gyakorlását, ha az ütközik más, számára fontosabb kérdéssel. Nathan Finn, a Southern Baptist Convention Etikai és Vallásszabadsági Bizottságának vezető munkatársa például kifejti, hogy Harris a társadalmilag progresszív nézeteit helyezi a vallásszabadság elé. A konzervatív vallási csoportok aggódnak, hogy Harris elnöksége alatt a vallási meggyőződésükre alapozott gyakorlataikat korlátozzák, és hogy a vallási intézmények életét megnehezítik.
Borítókép: A republikánus elnökjelölt, Donald Trump és ellenfele a demokrata kamala harris. (Fotó: AFP)
