Az afgán tálibok 2021-es hatalomra kerülésük óta először vesznek részt ENSZ-klímakonferencián. A kabuli külügyminisztérium szóvivője, Abdul Qahar Balkhi szerint egy afgán küldöttség vesz részt az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban megrendezendő klímaváltozási világkonferencián (COP29). A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség tisztviselői már megérkeztek Azerbajdzsánba.
Egyelőre nem világos, hogy a küldöttség milyen státusban lesz. Feltehetően azonban az iszlamisták csak megfigyelőként vehetnek részt a kéthetes találkozón.
A vendéglátó Azerbajdzsán februárban nyitotta meg újra nagykövetségét Kabulban. Ez azonban nem járt együtt a tálib kormány hivatalos elismerésével. A tálib kormányt, amely 2021 nyarán vette át a hatalmat Afganisztánban, egyetlen állam sem ismeri el. Afganisztán hiába próbált részt venni a 2022-ben az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, 2023-ban pedig Dubajban megrendezendő ENSZ-klímakonferencián.
A tálibok más tekintetben is elszigetelődtek. Az ENSZ például nem engedélyezte, hogy elfoglalják Afganisztán helyét a közgyűlésben.
A sokéves háború után elszegényedett Afganisztán egyike azon országoknak, amelyeket a leginkább érinti a klímaváltozás. Idén több százan haltak meg a hirtelen áradásokban.
Az ország, amely nagymértékben függ a mezőgazdaságtól, az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályát élte át.
A világ szinte összes többi országához hasonlóan Afganisztán is csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez. Mivel az ország alig termel üvegházhatású gázokat, de nagymértékben szenved a globális felmelegedés következményeitől, Afganisztán kártérítést követel a gazdagabb országoktól az éghajlattal kapcsolatos károkért.
Segélyszervezetek az afgán gyerekek alultápláltságáról beszélnek. A bizonytalan helyzet oka nemcsak a gazdasági instabilitás, hanem a klímaváltozás következményei is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
