Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.
Izrael már korábban is aggódott az ICC átpolitizáltsága miatt, kezdetben rövid időre beleegyezett, hogy az ICC részes fele legyen, de később visszalépett a Római Statútumhoz való csatlakozástól, mert álláspontja szerint „a bíróságra nehezedő politikai nyomás a nemzetközi jog újraértelmezésére vagy újbűncselekmények kitalálására késztetné a bíróságot”.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Izrael is úgy vélte, hogy „az ügyésznek adott hatáskörök túlzóak, a bírák földrajzi kinevezése pedig hátrányos Izrael számára” – írja a Tűzfalcsoport a legújabb tényfeltáró bejegyzésében.
A finanszírozó országok és szervezetek befolyása
A bírósággal kapcsolatos másik gyakori aggodalom az, hogy az a néhány állam, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság finanszírozásában meghatározó szerepet játszik, megpróbálhatja befolyásolni annak tevékenységét. 2013-as felmérések szerint az ICC finanszírozásának mintegy 60 százaléka az Európai Unióból származott. A kritikusok szerint pedig szoros kapcsolat áll fenn a finanszírozás és a bíróság által végzett tevékenységekre gyakorolt befolyás között.
Ehhez kapcsolódóan aggodalomra ad okot, hogy a Nyugat befolyással bír azáltal is, hogy a legtöbb érdemi kinevezést – a vizsgálatokért és az ügyek előkészítéséért felelős kulcspozíciókat – túlnyomórészt az Európai Unió tagjai töltik be.
Az ICC esetében tehát szoros kapcsolat van a finanszírozás és a személyi állomány között. Ez a szoros kapcsolat jogos aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a bíróság az EU vezetésének eszköze. A Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos másik komoly aggodalomra ad okot egyes nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szerepe.
A Soros-szál
Tény, hogy a nem kormányzati szervezetek legtöbbje különböző politikai–ideológiai árnyvonalakhoz kötődik, amely könnyen megkérdőjelezheti az ICC semlegességét és hitelességét.
A Soros György által dollármilliókkal támogatott Human Rights Watch gyakorlatilag az ICC fő szószólója, a szervezet lehetőséget kapott arra, hogy véleményezze a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának 2023–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiai tervtervezet.
Folyamatos a kapcsolat a HRV és az ICC között, a No Peace Without Justice (NPWJ) és a Human Rights Watch pedig üdvözli a lehetőséget, hogy írásbeli észrevételeket nyújtson be a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának (OTP) a helyzetek kiegészítésére vonatkozó irányelvtervezetével kapcsolatban.
„Az évek során részt vettünk az OTP különböző politikáival kapcsolatos konzultációkon, és továbbra is úgy véljük, hogy az ilyen konzultációk nemcsak az OTP-hez beérkező beadványok tartalma szempontjából fontosak, hanem az OTP átláthatóság és együttműködés iránti elkötelezettségének konkrét kifejezése szempontjából is, beleértve a civil társadalommal való együttműködést is” – írja a Tűzfalcsoport.
Izrael-ellenes csoportokat támogatott Soros György. Korábbi sajtóhírek szerint: Soros György amerikai spekuláns 2016 óta több mint 15 millió dollárt juttatott el az e havi palesztinpárti tüntetések mögött álló csoportokhoz, ahol a demonstrálók nyíltan éljenezték a Hamász terroristáinak Izrael elleni erőszakos támadásait.
Ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy izraeli vezetők szerint a mostani döntés politikailag elfogult, antiszemitizmusra és kettős mércére utal.
Borítókép: Soros György amerikai oligarcha (Fotó: AFP)
