A tárcavezető a marokkói kollégájával, Nászer Buritával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy ma a világ a veszélyek korát éli, Magyarország is mintegy ezer napja kénytelen közvetlenül szembesülni az ukrajnai háború kihívásaival, ezért örvendetes fejlemény, hogy a békepárti Donald Trump nyerte meg nemrég az amerikai elnökválasztást, így minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy a béke visszatér Közép-Európába.
Viszont azt látjuk, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján megtalálható háborúpárti erők nem tisztelik a népakaratot, és mindent elkövetnek annak az érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketörekvéseket Ukrajnában
– figyelmeztetett. Majd tudatta, hogy ebből kifolyólag a mostani egyeztetésnek is fontos eleme volt az, hogy a következő két hónap az ukrajnai háború legveszélyesebb időszaka lesz, hiszen a felelőtlen döntések miatt erősebb a veszélye a fegyveres konfliktus eszkalációjának, mint valaha.
Mi, Marokkó és Magyarország büszkék vagyunk arra, hogy a békepárti globális többség tagjai, részesei vagyunk. Mind Marokkó, mind Magyarország világosan látja azt, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak Európa és Afrika is a vesztesei közé tartozik
– hangsúlyozta.
Ennek kapcsán pedig a háború negatív következményeit is érintette, például az egekbe szökő inflációt, az emelkedő energia- és élelmiszerárakat, ami mind a két kontinenst nehéz helyzetbe hozta. „Ezért mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, s mi a szomszédságban abban reménykedünk, hogy az új amerikai elnöknek ez sikerülni fog” – mondta.
Szijjártó Péter kitért két másik biztonsági kihívásra is, amelyekkel egyszerre kell megküzdeni, az illegális migrációra és a terrorizmusra.
Szavai szerint ezek ördögi kört alkotnak egymással, és egymás okaként léteznek.
„Ezért mi nagyra becsüljük Marokkó törekvéseit a terrorizmus elleni küzdelemben, és nagyra becsüljük Marokkónak a rendkívül felelősségteljes politikáját az illegális migráció vonatkozásában” – szögezte le.
Sajnos azonban Brüsszel migrációpárti politikát hajt végre, és ezzel az európai és az afrikai országokat is nehéz helyzetbe hozza. Mi rendkívül veszélyesnek tartjuk azt, ha nehéz helyzetben lévő embereket arra ösztönöznek, biztatnak, hogy hagyják el otthonaikat, fizessenek az embercsempészeknek
– húzta alá. Úgy vélekedett, hogy ehelyett inkább átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség, ez segíthetné a térségbeli országokat a radikálisan gyarapodó lakosságuk megtartásában, hogy a következő évtizedek során is megfelelő oktatást, egészségügyi ellátást és munkát is tudjanak biztosítani a sok százmillióval növekvő népességüknek.
