Egy friss tanulmány szerint, amelyet a Le Figaro francia napilap közölt, a nők átlagosan 24 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak. Ez az arány részben a részmunkaidős foglalkoztatás miatt alakul így, amely gyakoribb a nők körében. Ha csak a teljes munkaidőben dolgozókat nézzük, a különbség 15 százalékra csökken. Azonos pozíciók esetén pedig négyszázalékos eltérés mutatkozik a férfiak javára.
Az egyenlőtlenségek csökkenő tendenciát mutatnak: 1995-ben a nők nettó bére még 22,1 százalékkal maradt el a férfiakétól, tehát három évtized alatt 7,2 százalékponttal javult a helyzet. Ha figyelembe vesszük a nők növekvő munkaóráit és a vezetői pozíciókban való nagyobb arányú jelenlétüket, akkor az átlagos bérkülönbség 2002 és 2022 között tíz százalékponttal csökkent.
A javulás részben a szigorodó szabályozásnak köszönhető. Franciaországban jelenleg 28 különböző jogszabály foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel a munkahelyen. 2018-ban bevezették a szakmai egyenlőségi indexet is, amely százpontos skálán értékeli a vállalatok teljesítményét ezen a téren. Az ötven főnél nagyobb cégeknek kötelező közzétenni pontszámukat, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthatnak.
Lydie Recorbet, az Orse (Observatoire de la RSE) társadalmi felelősségvállalási projektmenedzsere szerint azonban még mindig sok vezető és munkavállaló nincs tisztában a vonatkozó jogszabályokkal. – Senki sem hivatkozhat a törvény nem ismerésére, mégis sok főnök, menedzser – és nő is – tájékozatlan a szakmai egyenlőségre vonatkozó jogokkal kapcsolatban – mondta.
A szakértő szerint rendszerszintű probléma, hogy a nők fizetése csökken az első gyermek születése után, és ez a harmadik gyermek után még inkább érzékelhető. – Egy nőt a szülési szabadság alatt gyakran elfelejtenek figyelembe venni a fizetésemelések vagy a készségfejlesztési tervek során – jegyezte meg Recorbet.
A helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett „jóindulatú szexizmus”. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi sztereotípiák miatt sokszor fel sem merül, hogy egy gyermeket vállaló nőnek lehetnek szakmai ambíciói. Ez a hozzáállás olyannyira beivódott a köztudatba, hogy gyakran maguk a nők sem mernek fizetésemelést kérni vagy magasabb pozícióra pályázni.
Lydie Recorbet szerint a jövőben a frissen elfogadott európai irányelv, amely a fizetések átláthatóságáról rendelkezik, arra fogja késztetni a cégeket, hogy óvatosabbak és következetesebbek legyenek a javadalmazás terén.
Ezt a direktívát 2026-ig ültetik át a francia jogrendszerbe, és tovább erősítheti a nemi egyenlőség előmozdítását a munkahelyeken. Recorbet optimista, hogy a jogszabályi környezet további javulása, valamint a társadalmi szemléletváltás végül felszámolja a nemek közötti bérkülönbségeket Franciaországban.
