Az EU úgy alakította át a pénzmosás elleni szabályozást, hogy az kedvezzen a nemrég lebukott exbiztosnak

Az Európai Parlament 2024 áprilisában fogadta el azt a szabályozást, amely a nemzeti lottótársaságokat kivonja a szigorú pénzmosás elleni közösségi szabályok alól. A törvény elfogadása azért különösen érdekes, mert Didier Reynders korábbi uniós igazságügyi biztos épp a héten bukott le azzal, hogy tisztázatlan eredetű pénzeket mosott tisztára a belga nemzeti lottótársaság játékain. Egyelőre nem világos, hogy a gyanúba keveredett biztos hogyan próbálta befolyásolni a szabályozás elfogadását.

Varsó, 2024. november 22.Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyért felelõs tagja beszél az Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszterrel tartott sajtóértekezleten Varsóban 2024. november 22-én. Fotó: MTI/EPA-PAP/Rafal Guz

A Didier Reynders volt igazságügyi biztoshoz köthető pénzmosási ügy egyedülálló módon nem tartozik az uniós jog hatálya alá, köszönhetően a nemzeti lottójátékokra vonatkozó, néhány hónapja elfogadott kivételnek – adta hírül a Brussels Signal nevű hírportál. 

Kiszámítható megtérülés

Ismert: a Reynders körüli botrány a héten pattant ki, miután kiderült, a belga rendőrség őrizetbe vette Ursula von der Leyen egyik legfontosabb korábbi beosztottját. 

A gyanú szerint a politikus a belga nemzeti lottótársaságon keresztül mosott tisztára bizonytalan eredetű pénzeket. Reynders pedig pontosan tudta, hogy mit csinál, hiszen 2007 és 2011 között ő vezette a céget.

Az első hírekkel ellentétben a korábbi biztos valószínűleg nem kizárólag lottószelvényeket használt ehhez, igénybe vehetett kaparós sorsjegyeket is, amelyek jóval jövedelmezőbbek. Ezen szerencsejátékok esetében a hosszú távú megtérülés 63 és 78 százalék között van – attól függően, hogy mely sorsjeggyel és milyen összegben játszik valaki. 

Ez azt jelenti, hogy ha Reynders 10 eurónyi, bűncselekményből származó pénzből vásárolt ilyen termékeket, akkor átlagosan 6,3-7,8 eurónyi, immár legális jövedelemre tehetett szert nyeremény formájában. Ez a megtérülési arány a belga lottójáték esetében 55 százalékos.

Kivételek

Visszatérve az EU által életbe léptetett szabályváltoztatásokra: az Európai Parlament 2024 áprilisában szavazta meg azt a jogszabályt, hogy a pénzmosás elleni megerősített európai uniós törvényekből kimaradnak a tagállami lottójátékok. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy ezek alacsony kockázatot jelentenek a pénzmosás szempontjából. A változások akkor történtek, amikor Reynders még bizottsági biztos volt. A törvény értelmében az egyes kormányok lehetőséget kaptak arra, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával vagy elutasításával mentességet kérjenek lottójátékuk számára a szigorúbb szabályozás alól.

Az Euronews a jogszabály 2021-es változatáról szóló beszámolójában azt írta, „az európai parlamenti képviselők ragaszkodása nyomán” szerepelt a nemzeti lottójátékokra vonatkozó mentesség. Megjegyezték: az erről szóló tárgyalásokat Mairead McGuinness, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős ír biztos vezette akkoriban.

A pénzmosás témája 2019-ben került át Reynders igazságügyi főigazgatóságától a McGuinness-féle Pénzügyi Stabilitás, Pénzügyi Szolgáltatások és Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához. A legfrissebb hírek arról nem szólnak azonban, hogy a két uniós biztos között volt-e valamilyen összejátszás.

Paradoxon

Mindenesetre az ügy nem vet jó fényt az EU vezetésére. A Reynders körüli gyanú különösen Lengyelországban és Magyarországon keltette fel a figyelmet, ahol a konzervatív kormányok összeütközésbe kerültek a politikussal a jogállamisági vita kapcsán – jegyzi meg a Brussels Signal.

A Fideszt is a sorai között tudó Patrióták Európáért képviselőcsoport közleményében megjegyzi: Reynders igazságügyi biztosként gyakran mutogatott ujjal azokra a kormányokra, amelyek szembementek Brüsszellel bizonyos kérdésekben. – Azt látni, hogy ilyen durva korrupciós vádakba keveredett, nem más, mint monumentális méretű paradoxon – jegyezték meg közleményükben a Patrióták. Hozzátették: „Ez a botrány nemcsak Didier Reyndersre, hanem az általa képviselt intézmények integritására is rányomja bélyegét”.

Bilincsbe vert európai vezetők

Az utóbbi években a botrányok nem kerülik el az európai politikai elitet. Eva Kaili görög szocialista politikust, az Európai Parlament alelnökét 2022 decemberében tartóztatták le a rendőrök korrupció, pénzmosás és szervezett bűnözés gyanújával. Az ügyben a nő rokonainál tartott házkutatás során 600 ezer eurónyi készpénzt foglaltak le. Kaili büntetőpere jelenleg is folyamatban van.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök november közepén állt az Európai Bíróság elé. A taláros testület azt vizsgálja, történt-e szabálytalanság akkor, amikor a politikus a Pfizer/Biontech céggel SMS-ben egyeztette az európai Covid-vakcinabeszerzés 35 milliárd eurós üzletét.

A korrupciós botrányok nem állnak távol Manfred Webertől sem, az Európai Néppárt vezetője trükkös eszközökkel, joghézagokat kihasználva legalább 400 ezer eurót vághatott zsebre jogosulatlanul. Az Európai Parlament képviselői 2019-ben minden hónapban 4332 euró, azaz hozzávetőleg 1,4 millió forintnyi összeget kaptak általános költségtérítésként, az iránymutatás szerint elsősorban egy hivatalos iroda fenntartására. Az ügyeskedő néppárti politikus pedig a saját családi házát nevezte ki pártirodának, hogy ez az összeg is nála maradhasson.