Dániában hatalmas vitát váltott ki a korai nyugdíjba vonuló migránsok száma. A migrációt gyakran a munkaerőpiac demográfiai változására adott válasznak tekintik. A Dán Munkaadók Szövetségének (DA) elemzése azonban azt mutatja, hogy az 50 és 67 év közötti nem nyugati migránsok átlagon felüli arányban mennek korengedményes nyugdíjba, írja a Junge Freiheit.
A számok különösen szembetűnőek az Afganisztánból, Irakból és a Jugoszlávia utódállamaiból származó migránsok körében, akiknek több mint fele nagyon korán távozott a munka világából. Ez az arány a dánok körében mindössze tizenegy százalék.
A munkaadói szervezet a fizikailag megterhelő munkákat, valamint a „menekülésélmény” okozta egészségügyi problémákat hozza fel magyarázatként. Erik Simonsen, a DA munkaerőpiaci igazgatója azonban hangsúlyozza, hogy ezek a tényezők nem magyarázhatják az egyértelmű különbségeket.
A német Die Welt című lap beszámolója szerint Simonsen ezért a korengedményes nyugdíjba vonulásra vonatkozó szigorúbb szabályozást és az egészségügyi problémákkal küzdő emberek nagyobb mértékű munkaerő-piaci integrációját szorgalmazza.
A rendszerek közötti különbségek
Dániában hosszabb járulékfizetési időszak nélkül is igénybe vehető a korkedvezményes nyugdíj, míg Németországban ehhez legalább öt év társadalombiztosítási járulékköteles munkaviszony szükséges.
A Német Nyugdíjbiztosító (DRV) adatai szerint az 50 és 65 év közötti németek 13 százaléka részesül törvényes nyugdíjban, beleértve azokat is, akik korán vagy csökkent keresőképesség miatt mennek nyugdíjba.
A külföldiek aránya ebben a korcsoportban valamivel alacsonyabb, 11 százalék. A származási csoportok között azonban vannak különbségek: a törökök körében ez az arány húsz százalék, míg az irakiak (öt százalék), az afgánok (hat százalék) és a koszovóiak (négy százalék) kisebb valószínűséggel mennek korengedményes nyugdíjba.
