Egyre több migráns rendelkezik szavazati joggal Németországban

Az Olaf Scholz kancellár és a kormánykoalíció bukása utáni előre hozott választásokon sok külföldi származású is dönteni fog szavazatával Németország jövőjéről. Ez nem véletlen: migrációbarát politikájukkal a baloldali, zöld- és liberális pártok potenciális szavazóként tekintenek a bevándorlókra – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.

Egy fejkendőt viselő női szavazó egy kreuzbergi szavazóhelyiségben adta le voksát Berlinben Fotó: Ralf Hirschberger Forrás: dpa Picture-Alliance /AFP

A migrációs hátterű németek körében tíz év alatt három százalékponttal nőtt a választásra jogosultak aránya. Míg 2013-ban ez az arány kilenc százalék volt, addig 2023-ban már tizenkét százalék, jelentette kedden a német szövetségi statisztikai hivatal.

2023 hatten rund 17,1 Millionen Menschen ab 18 Jahren und damit 25 % der erwachsenen Bevölkerung in Deutschland eine #Einwanderungsgeschichte. Davon wären 7,1 Millionen Personen bei einer #Bundestagswahl wahlberechtigt gewesen (12 % der Wahlberechtigten). https://t.co/1mfWNA2YHG pic.twitter.com/GVL5CvFglS

— Statistisches Bundesamt (@destatis) December 17, 2024

Eszerint tavaly 17,1 millió olyan ember élt Németországban, akinek más országban vannak gyökerei. Közülük mintegy 7,1 millió felnőtt 2023-ban lett választójogosult, írja a Junge Freiheit.

Sokan rendelkeznek migrációs háttérrel, de már Németországban születtek

Németországban bárki szavazásra jogosult, aki legalább 18 éves és német útlevéllel rendelkezik. 2023-ban 7,1 millió külföldi gyökerekkel rendelkező választásra jogosult több mint egynegyedének születése óta német állampolgársága van. Mintegy 37 százalékuk ezt élete során, honosítással szerezte meg. További 35 százalékuk német nemzetiségű hazatelepült volt. Kevesebb mint egy százalék azért kapta meg az útlevelét, mert német szülő örökbe fogadta.

Tavaly a Németországba bevándorolt nagykorúak több mint egyharmada maga is választójoggal rendelkezett. Átlagosan már 32 éve éltek ott. A bevándorlók felnőtt gyermekeinek 71 százaléka volt szavazásra jogosult.

Egy migráns nő és két gyermeke átsétál a menedékkérők központi befogadó központja (ZABH) területén Brandenburg államban (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/ Patrick Pleul)

Szavazati jog a gyorsított honosítással

A megbukott német kormánykoalíció korábban gyorsított eljárásban vitte keresztül a honosítást. A nyolc év helyett most már öt év után kaphatnának német útlevelet a migránsok, beleértve az illegálisan Németországba érkezett külföldieket is. Szíriaiak tízezrei már megkapták a német állampolgárságot. Szakértői becsléseik szerint mostantól mintegy 2,5 millió külföldi igényelhet német útlevelet és szerezhet ily módon választójogot. A legutóbbi szövetségi választások óta már több mint félmillióan honosítottak. A legtöbben közülük valamelyik arab országból származnak.

Végre elismerjük az országunkban élő sok olyan ember élettörténetét és teljesítményét, akik már régen bevándoroltak, és segítették országunkat az előrehaladásban. Az üzenet nagyon világos: Németországhoz tartozol!

– nyilatkozta korábban a szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.

Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP Thierry Monasse)

A baloldali, zöld- és liberális pártok potenciális szavazóként tekintenek a bevándorlókra, ezért folytatnak évek óta befogadásösztönző, migrációpárti politikát, amit a tapasztalatok szerint a bevándorló hátterű szavazók meg is hálálnak, mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.

Az alkotmányjogász szerint az Európába irányuló bevándorlás évtizedek óta tart, azonban a 2015-ös migrációs válság óta fokozottabb mértékben van jelen, és azóta is meghatározza a kontinens politikai és biztonságpolitikai napirendjét.

ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: Századvég)

Azokban a nyugat-európai országokban, amelyekbe az elmúlt években nagy számban érkeztek bevándorlók, megfigyelhető, hogy egyes választásokat a migránsok döntöttek el a baloldal javára. Ezek a pártok szerte Európában abban reménykednek, hogy a bevándorlókra kiterjesztett szavazati jog az ő politikai sikereiket biztosítja, ami rövid távon valóban így van. Azonban nem számolnak azzal a következménnyel, hogy ha a bevándorlók aránya a többségi társadalomhoz viszonyítva elér egy kritikus szintet, pártalapítási jogukkal élve önálló politikai életre kelhetnek, kifarolva az addig őket támogató baloldali pártok mögül.

Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy az eddigi tendenciák fényében egyre világosabbá válik, hogy az európai bevándorláspárti erők nem kis részben saját politikai megfontolásaikból támogatják a migránsok Európába telepítését, és nem pusztán „emberjogi” önzetlenség motiválja az érintett politikusokat a kötelező kvóta kapcsán tett – nemegyszer komoly ellentmondásoktól terhelt és időről időre változtatgatott – nyilatkozataikban.

Ami Németországot illeti, már a 2013-as választásokon a török származású választók mintegy kétharmadának voksát söpörte be a hatalomba visszavágyó és ezért fűt-fát ígérő szociáldemokrata párt (SPD), és egyébként a másik bő egyharmad is baloldali pártokra szavazott. Ugyancsak becslések szerint már Tony Blair miniszterelnöksége idején ötből négy Nagy-Britanniában élő muszlim is a Munkáspártot támogatta. Nem kérdés, hogy Nyugat-Európa-szerte a migrációpárti baloldal igyekezett és igyekszik profitálni a migránsok választási részvételéből.

– mutatott rá a szakértő.

Egy európai parlamenti képviselő migrációs ügyben szavaz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2024. április 10-én Brüsszelben (Fotó: AFP/ John Thys)

Jelenleg ezt az elvtelen migrációpárti irányvonalat az Európai Parlamentben a liberálisok, a szocialisták és a néppárti nagykoalíció – melynek Magyar Péter pártja is tagja – képviselik a zöldekkel és a szélsőbaloldali képviselőkkel együtt

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

A bevándorláspártiak stratégiája szerinte egész Európát, az elmúlt évszázadok során felépített, polgári alapokon nyugvó parlamentáris demokráciát és a zsidó–keresztény kultúrkör alapértékeit számolja fel.

Az pedig szintén egészen bizonyos: ha az új német kormány folytatja jelenlegi bevándorláspolitikáját, akkor már nemcsak Németországot magát, hanem az egész Európai Uniót sodorhatja hosszú távon súlyos közbiztonsági, gazdasági, szociális és politikai válságba, és egy ilyen krízis következményei beláthatatlanok lesznek mindannyiunk számára a következő évtizedekben.

– összegezte a szakértő.

Borítókép: Egy fejkendőt viselő női szavazó egy kreuzbergi szavazóhelyiségben adta le voksát Berlinben (Fotó: dpa/AFP/Ralf Hirschberger)