Ferenc pápa a börtön udvarán álló Miatyánk-templom ajtaját tárta ki. A pápa kerekesszékkel érte el a kaput, majd Benoni Ambarus római segédpüspök segítségével felállt, megkopogtatta az ajtót, amely az érintésre megnyílt. Ezután misét mutatott be a templomban. Ferenc pápa emlékeztetett, hogy a jubileumi szent év első kapuját a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg, és azt akarta, hogy a második kapu a börtönben nyíljon ki.
Szép dolog ajtókat kitárni, de még fontosabb mindennek az üzenete, mivel a szívek kitárását jelképezi. A nyitott szív testvériséget teremt. A megkeményedett szívek nem segítenek élni, a jubileumi szent év célja éppen az, hogy megnyissa a szíveket a remény előtt! A remény soha nem csal meg! Ne veszítsétek el a reményt!
– mondta Ferenc pápa. Úgy vélte, a remény kötélre kötött horgony, amelynek segítségével partot érhetünk, még akkor is, ha a kötélbe kapaszkodás néha megsebzi a kezünket. Remény nélkül az otthonok ablakai, ajtói is zárva maradnak, és a világból elveszik a gyengédség – tette hozzá az egyházfő.
Legyen béke a szívekben és a világban!
– jelentette ki. Ez az első alkalom az egyház történetében, hogy a jubileumi szent év kezdetét hirdető szent kapuk egyikét börtönben nyitották meg. Ráadásul Ferenc pápa két nappal a Szent Péter-bazilika után nyitott szent kaput a börtönben, megelőzve így a többi római bazilika kapunyitását. A templomban háromszázan tudtak helyet foglalni, köztük a római börtönkomplexumban büntetését töltő száz elítélt.
A szertartáson részt vett Carlo Nordio igazságügy-miniszter, Roberto Gualtieri római főpolgármester, Giovanni Russo, az olasz büntetés-végrehajtási intézetek főigazgatója, valamint több börtönőr és más dolgozó családjával.
A férfi rabok a szent kapu miniatúráját, a női elítéltek a börtön műhelyeiben készített olajat, kerámiákat, hímzett ruhákat, péksüteményt adták ajándékba a pápának. A börtönőrök Krisztust ábrázoló olajfestményt ajándékoztak. A Rebibbia az ország legnagyobb büntetés-végrehajtás intézete több mint kétezer rabbal, 1946-ban épült, négy különválasztott börtönépületből áll. Többek között Mehmet Ali Agca török terrorista, II. János Pál merénylője is a Rebibbiában töltötte büntetését. Ferenc pápa a 2016-os rendkívüli jubileumi szent évben a börtöncellák ajtajait szent kapuknak nevezte. Idei karácsonyi üzenetében is szólt a börtönben levőkről, hangoztatva, hogy ők is Isten fiai maradnak. Korábban, a jubileumi szent évet meghirdető A remény nem csal meg kezdetű bullában a pápa kiemelte az elítéltekre irányuló és társadalmi visszailleszkedésük iránti figyelem jelentőségét.
A jubileumi szent év arra szólít, hogy a remény kézzelfogható jelei legyünk oly sok nehézségben élő fivérünk és nővérünk számára. A rabokra gondolok, akik megfosztva szabadságuktól, az elzárás terhe mellett minden nap tapasztalják az őket övező érzelmi ürességet, a rájuk vonatkozó korlátozásokat és nemritkán az irántuk való tisztelet hiányát
– írta Ferenc pápa. Az egyházfő a kormányoktól amnesztiát vagy részleges büntetéselengedést szorgalmazott. Ferenc pápa látogatása évfordulóra esik, mivel XXIII. János pápa 1958. december 26-án látogatta meg a Vatikánhoz közeli Regina Coeli (Mennyek királynője) nevű börtönt. Akkor az utóbbi számított az olasz főváros legnagyobb büntetés-végrehajtás intézetének, ahogyan most a Rebibbia tölti be ugyanezt a szerepet. 2013-as megválasztása óta Ferenc pápa a világ tizenöt börtönét kereste fel. A római Rebibbiában most járt harmadszor: 2015-ben a börtön új szárnyát látogatta meg, idén pedig a női elítéltek lábát mosta meg a nagycsütörtöki szertartáson.
December 24-én, karácsony vigíliáján Ferenc pápa az esti ünnepi szertartáson megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel hivatalosan is kezdetét vette a jubileumi szent év.
Borítókép: Ferenc pápa a katolikus jubileumi év részeként Szent István napján Rómában, a Rebibbia büntetés-végrehajtási intézetben szent kaput nyit meg (Fotó: AFP)
