Politikai krimi Romániában: kiberakciók árnya az elnökválasztáson

Régen látott politikai lázban ég Románia. Azok is a vasárnapi elnökválasztásról, a két döntős jelöltről beszélnek, akiket eddig semmilyen szinten nem érdekelt, hogy épp ki van hatalmon Bukarestben.

Elena Lasconi (B) és Calin Georgescu elnökjelöltek (Fotó: AFP)

Ebben a felfokozott, a média által hiszterizált hangulatban csap össze a rendszerellenes, ultranacionalista Calin Georgescu és progresszista Elena Lasconi. Míg előbbit a magyarellenességükről is ismert, magukat szuverenistákként meghatározó formációk támogatják, élükön az úzvölgyi randalírozásban főszerepet játszó Románok Egyesüléséért Szövetséggel, addig utóbbi mögé az a négy párt sorakozott fel, akik igyekeznek elkerülni az ultranacionalisták további térnyerését, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.  

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerda este feloldotta a Calin Georgescu államelnök-választási kampányával kapcsolatos titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések titkosítását. A CSAT november 28-i ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja. 

Míg a szerdai fejlemények előtti felmérések Georgescu győzelmét jelezték, egy pénteken közölt közvélemény-kutatás már fordulatot jósolt: Elena Lasconi 48,6 százalékkal átvette a vezetést, míg Calin Georgescut 46,4 százalékon jegyzik. A válaszadók 3,1 százaléka azt mondja, hogy érvényteleníti a szavazatát, míg 1,9 százalék nem tudja, kire szavazzon.

Csütörtökön a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) bejelentette, hogy a legfőbb ügyész kérésére megvizsgálja a büntetőeljárás megindításának lehetőségét Calin Georgescu független államelnökjelölt kampánya ügyében, miután elemzi a titkosítás alól feloldott titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseket. A DIICOT Agerpres által idézett közleménye szerint elemzik, hogy történtek-e olyan hatáskörükbe tartozó bűncselekmények – nevezetesen szervezett bűnözői csoport létrehozásával kapcsolatos tettek –, amelyek miatt büntetőeljárást indíthatnak. 

A legfőbb ügyészség is bejelentette csütörtökön, hogy hivatalból eljárást indított „a választási törvény lehetséges megsértése és egyéb ehhez kötődő bűncselekmények” gyanújával, miután megvizsgálta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett dokumentumokat Georgescu kampányával kapcsolatban. A belügyminisztérium szerint Georgescu népszerűsítésében és a szavazatok megvásárlásában részt vevő személyek szélsőjobboldali, bűnözői szervezetek, illetve vallási szekták képviselői, akik korábban részt vettek oroszbarát, antiszemita, NATO-ellenes vagy Ukrajna-ellenes narratívák népszerűsítésében. 

Közben egyre több olyan videó lát napvilágot, amelyben az ultranacionalista államfőjelölt magyarellenességére derül fény. Egy 2015-ös előadásában – amelyről a Maszol erdélyi portál talált egy, a YouTube-ra is feltöltött videót – Georgescu egyebek mellett azt mondta, „a külföldieknek vagy a kisebbségieknek tisztelniük kell a román népet és a törvényeit”, ne kérjenek különleges kedvezményeket diszkriminációra hivatkozva. 

Nem Romániának van szüksége a kisebbségekre és a külföldiekre, hanem nekik van szükségük Romániára, mert földet és vizet adunk nekik. Értsék meg egyszer és mindenkorra

 – jelentette ki.

Egy román politikai elemző, Bogdan Duca Georgescuról a Maszolnak azt mondta, nem ő az első ilyen jelölt, akinek, nagy valószínűséggel kiváló kampányszakértők és online marketingesek segítségével, sikerül összegyűjtenie az összes rendszerellenes szavazatot és reményt.

Egy ismert példa Zelenszkij elnök, aki egy korrupciós rendszert parodizáló sorozatban játszott híres színészként, és végül viccből lett elnök. Egy másik, frissebb példa az argentin elnök, Javier Milei

 – fogalmazott Duca.  

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője a Magyar Nemzetnek azt mondta: a román „fősodor” pártjai semmit sem tanultak a választási kudarcokból, többé-kevésbé nyíltan épp a politikai ellenfelük retorikáját veszik át, hitelesítve ezáltal azt. Megemlítette: Marcel Ciolacu miniszterelnök hirtelen felfedezte az „identitás, a nemzeti értékek és a hit védelmét”, Elena Lasconi pedig már a választás éjszakáján nemzeti viseletre hajazó öltözetben jelent meg, s azóta is nagy méretű kereszt lóg a nyakában, miközben a „hiperprogresszív” Mentsétek meg Romániát Szövetséget képviseli. 

A választások állítólagos befolyásolási akcióról szóló adatok csak a kampány után másfél héttel, és pár nappal az elnökválasztási döntő előtt kerültek nyilvánosságra. Ez a Lasconi-szavazók esetében az állam intézményeinek működésével kapcsolatosan még megmaradt minimális bizalom elvesztését és tömeges távolmaradást eredményezhet

 – véli az elemző. Szerinte eközben az elnöki hatáskörökkel szintén hadilábon álló Calin Georgescu „szektariánus ághoz” tartozó szavazóit az állítólagos befolyásolási ügy miatti lépések még jobban megerősíti azon hitükben, hogy a „régi rendszer” újabb összeesküvésével van dolguk a „messiásukkal” szemben. 

Borítókép: Elena Lasconi (balra) és Calin Georgescu elnökjelöltek (Fotó: AFP)