Zelenszkij is beismerte, katonailag nem tudnak győzni

Ukrajna elnöke finoman módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját, jelezve, hogy Kijev nyitott lehet a harcok leállítására, amennyiben az ország NATO-tagságot kap. Zelenszkij elismerte, nem tudják katonai erővel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeket.

Egy ukrán katona tüzérségi állásában 2024. november 30-án (Fotó: AFP)

Az elmúlt héten tett nyilatkozatai és interjúi során Volodimir Zelenszkij kifejezte, hogy kész tárgyalni a konfliktus befejezéséről, hasonlóan ahhoz, ahogyan Donald Trump megválasztott elnök a kampány során többször is sürgette azt. A háború nagy részében az ukrán elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna folytatni fogja a harcot, amíg vissza nem szerzi a Moszkva által megszállt területeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

Most azonban Zelenszkji megszólalásaiban már arra utal, hogy elfogadhatna egy tűzszünetet, amely lényegében Moszkvához tartozó területeket hagyna meg, ha Ukrajna többi része védelmet kap a NATO-tól. A javaslatnak azonban két jelentős akadálya van: Ukrajna esélyei a katonai szövetséghez való csatlakozásra a közeljövőben csekélyek, és alig van arra utaló jel, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretne tárgyalni, írja a The Wall Street Journal.

Az utóbbi hónapokban az orosz erők gyorsabban haladtak előre Kelet-Ukrajnában, mint a háború korai szakasza óta bármikor. Moszkva a gazdaságát is háborúsra állította, és nemrégiben jóváhagyta Oroszország történetének legnagyobb védelmi költségvetését, ami Putyin bizalmát erősíti az újabb ukrán területek erőszakos megszerzésében.

Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón vasárnap azt mondta, hogy Ukrajna csak erős pozícióból lenne hajlandó belépni az ilyen tárgyalásokba, amely további lépéseket igényelne a NATO irányába és új nyugati fegyverszállításokat.

Ha befagyasztott konfliktus lesz erős pozíció nélkül, Putyin két, három vagy öt év múlva visszatér, és teljesen elpusztít minket. Vagy megpróbál elpusztítani

– mondta a kijevi vezető. Ugyanakkor a terület ideiglenes átadására való nyitottsága jelentős engedménynek számít a korábbi álláspontjához képest. Sőt, Zelenszkij egy interjúban azt is beismerte, hogy nincs meg Ukrajnának az ereje ahhoz, hogy katonai erővel visszavegye a megszállt területeket.

Hadseregünknek nincs meg hozzá az ereje. Ez igaz

– jelentette ki Zelenszkij.

Zelenszkij álma a NATO-tagság
 

A Gallup közvélemény-kutatása szerint az ukránok sem akarják a háborút folytatni. A nem megszállt területeken élő ukránok 52 százaléka támogatja a háború mielőbbi lezárását, míg a harc folytatásáért való hajlandóság 38 százalékra csökkent. Úgy tűnik, Zelenszkij ehhez igazította a saját álláspontját is. Úgy fogalmazott:

Diplomáciai megoldásokat keresünk, de csak akkor, ha elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország újabb agresszióját.

A NATO-tagállamok, köztük az Egyesült Államok és Németország ugyanakkor tartózkodnak attól, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a NATO-hoz, míg az ukrán elnök folyamatosan sürgeti a szövetséghez való csatlakozást. A nyugati nagyhatalmak viszont aggódnak amiatt, hogy ez tovább élesítheti a Nyugat és Oroszország konfliktusát.

Egyre többen ismerik fel eközben Nyugaton is, hogy valamiféle kompromisszum szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára kijelentette, hogy ideiglenesen megszállt területek átadása Oroszországnak lehet a háború lezárásának módja, amennyiben Ukrajna komoly biztonsági garanciákat kap. 

Ha a fegyverszüneti vonal azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is ellenőrzi az összes megszállt területet, ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna örökre lemondana azokról a területekről

– húzta alá.

Az ukrán nép körében tapasztalható növekvő fáradtság a háborúval szemben szintén fontos tényező. Az orosz támadások miatt az ország egy jelentős része télen folyamatos áramellátás nélkül marad, valamint a kötelező sorozások miatt sok férfi, aki nem akart harcolni, kénytelen beszállni a háborúba.

Borítókép: Egy ukrán katona tüzérségi állásában 2024. november 30-án (Fotó: AFP)