Ismert, hogy a politikus a múlt nyáron botrányosan és erőszakosan viselkedett egy belvárosi szórakozóhelyen, amit több jelenlévő személy is videóra vett. Az EP-képviselő ezt észlelve éles szóváltásba keveredett egy ott tartózkodó férfival, majd egy hirtelen mozdulattal az érintett kezéből kicsavarta a telefonját, és zsebre tette. Ezt követően – miután a biztonsági őrök kivezették a helyszínről – a készüléket többszöri kérés ellenére sem adta vissza a tulajdonosnak, később pedig szándékosan a Dunába hajította – olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.
A hatályos magyar és uniós jog szerint a büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. § (1) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában pedig kizárólag az Európai Parlament dönthet. S bár korábban Magyar Péter több alkalommal is a mentelmi jog eltörlése mellett szólalt fel, most láthatóan minden erejével azon van, hogy e jogintézmény mögé bújva kerülje el a büntetőjogi felelősségre vonást – írják.
Az Európai Unió kiváltságokról és mentességekről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyve (7. jegyzőkönyv) 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik.
A jegyzőkönyv azonban rögzíti, hogy nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 5. cikke deklarálja, hogy a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását, továbbá hogy a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága. Így a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket – amint azt az eljárási szabályzat 6. cikke is rögzíti – ezen elvek alapján kell értékelnie az eljáró illetékes (jogi) szakbizottságnak, valamint a végső döntést meghozó európai parlamenti képviselőknek is – húzza alá az elemzés.