Trump utasította a főügyészt, hogy változtassa meg a Biden-korszak halálbüntetési politikáját, és kérjen halálbüntetést minden olyan minősített bűncselekményre, amelyet jogellenesen tartózkodó bevándorlók követtek el, vagy amelyben bűnüldöző tisztviselőket gyilkoltak meg – írta meg lapunk korábban.
A kormány felelőssége, hogy megvédje polgárait a visszataszító cselekedetektől, és kormányom nem fogja eltűrni azokat az erőfeszítéseket, amelyek az amerikai állampolgárok ellen szörnyű, erőszakos cselekményeket elkövetőkkel szemben a halálbüntetést engedélyező törvények megakasztására irányulnak
– áll Trump rendeletében.
– Általánosságban elmondható, hogy a Demokrata Párt a halálbüntetés eltörlését támogatja – érvelésében legtöbbször a büntetés típusalkalmazásának faji és gazdasági egyenlőtlenségeit hangsúlyozva – addig a Republikánus Párt hagyományosan, különösen súlyos bűncselekmények esetén támogatja a halálbüntetés alkalmazását
– mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint a konzervatív beállítottságú – így a rend fontosságát kiemelt értéknek tekintő – párt hivatalos álláspontja szerint a halálbüntetés hatékony eszköz lehet a bűnözés visszaszorításában.
A halálbüntetés az Európai Unióban
Az emberi jogok európai egyezményének valamennyi tagállam által aláírt 13. jegyzőkönyve kötelezi az érintett tagállamokat a halálbüntetés minden körülmények közötti végleges eltörlésére.
– A tagállamok az Európai Unió alapjogi chartájának alkalmazása mellett is elkötelezték magukat, amely kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. Az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban (például Franciaországban vagy Lengyelországban) az utolsó kivégzések az 1980-as években történtek. Magyarországon 1990-ben – tehát jóval az uniós csatlakozás előtt – törölték el a halálbüntetést
–mondta a szakértő.
Miközben Magyarországot Brüsszel bünteti a határzár miatt, addig Donald Trump határzárjával nincs probléma.
Trump beiktatása után, az első rendeletei között volt többek között, hogy terrorszervezetnek nyilvánította a mexikói drogkartelleket és nemzeti vészhelyzetet hirdetett a déli határon.
Korábban írtunk arról, hogy Trump tervei alapján várhatóan visszaállítják a határvédelmi hatóság (ICE) hatáskörét, hogy cégeknél razziázhasson – fedte fel egy, a The Washington Post amerikai napilapnak adott interjúban Thomas Homan, aki a határőrizet felelőse lesz majd a második Trump-kormányban. Az ICE korábban már rendelkezett ilyen hatáskörrel, ezt azonban Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése után azonnal eltörölte.
Szintén az első hivatali napján törölte el Joe Biden az első Trump-kormány Maradj Mexikóban programját is, amelyet a tervek szerint Trump ismét visszaállítana. A Maradj Mexikóban program célja a határra nehezedő nyomás enyhítése volt azáltal, hogy biztosította, hogy a migránsokat nem engedik az Egyesült Államokba, amíg a bevándorlási meghallgatásukra várnak.
– Az Egyesült Államok alkotmányának 14. módosításának értelmében, az USA-ban az állampolgárság megszerzése a territoriális, vagyis jus soli elven nyugszik, amelynek értelmében az állampolgárság a földrajzi születési hely alapján biztosított. A módosítás eredeti célja az volt, hogy polgárjogot adjon a volt rabszolgáknak
– mondta az alkotmányjogász.
Trump intézkedései Magyarország viszonylatában
– Donald Trump az intézkedések bevezetését az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmének szükségességével indokolta, amit azért is kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország nemzeti kormányának bevándorláspolitikáját – Európa külső határainak védelmével összefüggő kötelezettségeinek felelős ellátása mellett – ugyanezen célok határozzák meg
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Azonban emiatt – a népszavazással is legitimált politika miatt hazánknak folyamatos büntetésekkel kell szembenéznie a migrációpárti brüsszeli elit, valamint a balliberális politikai igények feltétlen kiszolgálójává váló Európai Unió Bírósága (EUB) részéről.
– Ismert, hogy az európai bíróság a közelmúltban példátlan büntetést szabott ki Magyarországgal szemben az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó bevándorláspolitikája miatt
– tette hozzá az alkotmányjogász, aki szerint a bíróság a vonatkozó ítéletével gyakorlatilag elvitatta Magyarország szuverenitásának és határainak védelméhez való természetes jogát, vagyis mindazon jogokat, amelyre hivatkozva a világ egyik legfejlettebb demokráciájában hazánk intézkedéseivel megegyező szemléletmódú lépéseket vezetnek be.
Ébredőben a világ
Donald Trump illegális migrációt felszámoló döntései a hivatalba lépő elnök legnépszerűbb intézkedései közé tartoznak. Hasonló irányú fordulat figyelhető meg a bevándorlást egykoron még támogató több európai országban (például Németország, Írország stb.) is, ahol egyre több olyan döntéshozói hangot hallani vagy közvélemény-kutatási eredményt olvasni, amelyek már a migráció szigorúbb szabályozását támogatják.
– Az európai szintű változáshoz, az uniós intézményrendszer szemléletmódjának megváltoztatásához azonban az uralkodó liberális elit teljes leváltására van szükség. Ebben a folyamatban globális szintű patrióta összefogásra van szükség, amely a tegnapi nappal minden értelemben új lendületet vett
– összegezte ifj. Lomnici Zoltán.
