A klímaváltozás véget vet a téli sportoknak

Az enyhe telek és a hóhiány nemcsak a síelők számára jelentenek kihívást, hanem a hegyi turizmus egészét fenyegetik. A klímaváltozás következményei drámaian formálják át Európa síparadicsomait, ahol a műhó költséges és környezetkárosító megoldásként sem mindig jelent tartós segítséget. De milyen lehetőségeket kínálnak a hegyvidékek, ha már a hó sem garantált?

2025. 01. 07. 16:33
Illusztráció: Hóhiány a francia sípályákon.
Illusztráció: Hóhiány a francia sípályákon. Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai hegyvidékek ikonikus havas tájai sokáig a téli sportok szerelmeseinek paradicsomai voltak. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás és a hóhiány egyre súlyosabb problémává vált. Az olasz Alpok számos alacsonyabban fekvő síközpontja, mint például a San Primo, már régóta küzd az elérhetetlen hóval. Antonio Bertelé, egy helyi aktivista arra hívja fel a figyelmet, hogy mesterséges hóval sem lehet tartósan megoldani a problémát, mivel egy napos idő elég ahhoz, hogy az elolvadjon.

Egy 2024. február 20-án készült légi felvételen a franciaroszági Metabiefben található sípályák a klímaváltozás miatti hómentes tájban.
Egy 2024. február 20-án készült légi felvételen a franciaországi Metabiefben található sípályák a klímaváltozás miatti hómentes tájban
Fotó: AFP

Az olasz környezetvédelmi szervezet, a Legambiente adatai szerint az ország 249 síközpontjából 138 ideiglenesen zárva tart, 84 pedig csak időszakosan működik. 

Hasonló helyzetet tapasztalhatunk más európai országokban is. Az enyhe telek már nem kivételesek, hanem a mindennapok részévé váltak, ahogy azt a Copernicus Climate Change Service is megerősíti: 2022 Európa második legmelegebb éve volt, Olaszországban pedig az elmúlt évszázad legmelegebb telét produkálta.

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékekre

A klímaváltozás nemcsak a hőmérséklet növekedését hozza magával, hanem megváltoztatja a csapadék mintázatát is. A hó helyett egyre gyakrabban eső érkezik, és az Alpok hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint az európai átlag. 

Az 1961 és 2018 közötti időszakban az Alpok egyes régióiban a hőmérséklet 3 fokkal nőtt.

A hóborítás időtartama is jelentősen csökkent. A kutatások szerint 2000 és 2019 között az Alpokban évente átlagosan 17 nappal rövidebb lett a havas időszak. Ez nemcsak a síelők számára jelent problémát, hanem az egész téli turizmus fenntarthatóságát is veszélyezteti.

A síközpontok jelentős része a mesterséges hóra támaszkodik, különösen olyan országokban, mint Olaszország, ahol a pályák 90 százalékán alkalmazzák ezt a megoldást. 

Az osztrák és svájci síterepek valamivel alacsonyabb, 70 százalékos, míg a francia síközpontok 50 százalékos arányban használnak hóágyúkat.

@dw_planeta

🫠🎿Pack your rain boots too, just in case. Over the past few weeks, unseasonally mild weather has left many #skislopes in Europe snowless. Some regions are getting creative and are offering mountain bike routes and hiking trials as an alternative amid the snow shortage. #ski #snow #skiing #holiday #europe #winter #alps

♬ original sound - Taylor Dean

A mesterséges hó előállítása azonban költséges és környezetkárosító folyamat. A hóágyúk működéséhez hatalmas vízmennyiségre és jelentős energiára van szükség. 

Az ilyen tevékenységek, mint például a Santa Caterina di Valfurva természetvédelmi területen végzett vízpumpálás, komoly ökológiai károkat okoznak. 

Mindez nem csupán a hegyvidékek szépségét, hanem azok hosszú távú fenntarthatóságát is veszélyezteti.

A téli turizmus átalakulása

A hagyományos síelésre épülő turizmus válságával párhuzamosan egyre több hegyvidéki régió fordul az alternatív megoldások felé. Az olasz Valpelline és a Piemont régió Valle Maira-völgye már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a fenntartható turizmus lehet az egyetlen járható út.

Ezeken a helyeken a síelés helyett a természeti élményekre és a helyi kultúrára építenek. 

A turisták hótalpas túrákon, gasztronómiai programokon és kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt. Hasonlóan sikeres átalakulást láthatunk az osztrák Sankt Corona am Wechsel településen, ahol márciusban a sípályákat mountain bike-ösvényekké alakítják át, a téli sportok helyett pedig nyári tevékenységeket kínálnak.

Még a tradicionálisan havas régiók, mint például Finnország és Svédország Lappföldje, is kénytelenek szembenézni a hóhiány okozta problémákkal. 

A Rovaniemi környéki turistaközpontokban a szánhúzó kutyás túrák és a rénszarvasszafarik elmaradnak, mert a hómentes tájon ezek a programok kivitelezhetetlenek. A helyi lakosok attól tartanak, hogy a régió elveszíti varázsát, ha a havazások tovább ritkulnak.

Ahogy a klímaváltozás formálja a hegyvidékeket, a turisták szokásainak is alkalmazkodniuk kell ehhez. 

Az olyan régiók, mint az Alpok magasabb területei vagy Észak-Finnország, valószínűleg megmaradnak a havas élmények kedvelt célpontjaként. Ugyanakkor az alacsonyabb síközpontoknak nemcsak a kínálatukat kell szélesíteniük, hanem újfajta élményeket kell nyújtaniuk, amelyek nem függenek a hótól.

A fenntartható turizmusra való áttérés nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdasági túlélés szempontjából is elengedhetetlen. Az európai síparadicsomok csak akkor maradhatnak vonzó célpontok, ha képesek alkalmazkodni az új környezeti és gazdasági kihívásokhoz.

Borítókép: Hóhiány a francia sípályákon (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.