Mark Zuckerberg: Az EU törvényei intézményesítik a cenzúrát

Amióta a Meta vezetője bejelentette, hogy leépítik a cenzúrát a közösségi oldalakon, a baloldalon egyre többen fejezik ki aggodalmukat. A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy a tartalmakra vonatkozó algoritmus átláthatatlansága fenntarthatja a liberálisok eddig behozhatatlannak tűnő előnyét a közösségi médiában, ráadásul az Európai Unió szabályozása eltérő, így itt továbbra is működni fog a „tényellenőrzés”.

2025. 01. 09. 19:21
Illusztráció Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Elérkeztünk arra a pontra, ahol túl sok a hiba és a cenzúra” – jelentette ki a napokban Mark Zuckerberg, a Facebook és Instagram közösségi oldalakat is tulajdonló Meta vezetője. Ekkor bejelentette, hogy a vállalat megszünteti a harmadik fél által végzett tényellenőrzési programját, és új, közösségi alapú rendszert vezet be a platformjain, amely hasonló Elon Musk platformján, az X-en alkalmazott megoldáshoz.

A bejelentés után kisebb pánik tört ki a baloldalon. 

A brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök érdekeit szolgálja ezzel. „Ez a bejelentés ízelítő a Trump-kormányhoz, világossá teszi a Meta és az amerikai kormány között alakuló szövetséget az Európai Unió, Brazília és több más olyan ország ellen, amelyek védeni szeretnék az emberek jogait az interneten, és amelyek támogatják a cenzúrát” – tette hozzá Joao Brant.

Luiz Inacio Lula da Silva baloldali brazil elnök kormányának minisztere amiatt is bírálta Zuckerberget, hogy a Meta az X-en alkalmazott módszerére térne át. Brant szerint ez a szélsőjobboldali aktivizmusnak kedvezne.

Zuckerberg bejelentését üdvözölte viszont a korábbi, jobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro tábora. 

Elkezdődött a Trump-hatás, és folytatódni is fog, a baloldal pedig vereséget fog szenvedni!

– jelentette ki az X-en Eduardo Bolsonaro parlamenti képviselő, a volt elnök fia.

A német Szociáldemokrata Párt főtitkára riasztónak nevezte a Meta tervét a szabályok lazítására. „A tényellenőrzők leépítése, miközben terjednek az álhírek és a dezinformáció, játék a tűzzel, mivel az álhírek nem a szabad véleménynyilvánítást jelentik, hanem tudatos támadást demokráciánk ellen” – mondta Matthias Miersch a DPA német hírügynökségnek. De bírálta a Meta lépését Robert Habeck német alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje is.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy bár a döntést sokan úgy értékelik, hogy a Trump-adminisztrációval és a konzervatív felhasználókat való kedvezőbb viszony megteremtésének a szándéka áll a háttérben, 

a szkeptikusok rámutatnak arra, hogy a Meta egyrészt csupán átalakítaná a moderálási elveit, másrészt a tartalmakra vonatkozó algoritmus átláthatatlansága fenntarthatja a liberálisok eddig behozhatatlannak tűnő előnyét a vállalat által felügyelt közösségimédia-felületeteken.

Az EU-ban más a helyzet

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya előírja, hogy az online platformoknak, mint a Meta, kötelességük fellépni a dezinformáció ellen. A szabályozás célja a gyűlöletbeszéd és az álhírek terjedésének megfékezése, valamint az átláthatóság növelése. Az EU szabályai egyértelműbbek, mint az Egyesült Államokéi, ezért a Meta jelenleg csak az USA-ban szünteti meg a tényellenőrzést, ám ez várhatóan világszerte hatással lesz a Meta működésére. 

Mark Zuckerberg bejelentésekor úgy fogalmazott:

Európa folyamatosan olyan törvényeket hoz, amelyek intézményesítik a cenzúrát, és szinte lehetetlenné tesznek bármilyen innovációt

Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a testület szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy teljes mértékben visszautasítanak a cenzúrával kapcsolatos bármilyen állítást. Thomas Regnier digitális ügyekért felelős uniós szóvivő pedig hangsúlyozta: 

a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály nem kötelezi a platformokat arra, hogy jogszerű tartalmakat eltávolítsanak, csupán arra, hogy azokat töröljék, amelyek ártalmasak lehetnek, például gyermekekre vagy az EU demokratikus rendszereire.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunknak megjegyezte, az EU-ban az amerikainál egyértelműen szigorúbb szabályok vonatkoznak az olyan online platformokra, mint a Meta, így az óvatosság a részükről érthető – egyelőre a jogi lehetőségeket vizsgálják. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.