Durov a Telegram-csatornáján közzétett üzenetben azt is megerősítette, hogy bizonyos orosz médiacsatornák elérhetőségét korlátozták az Európai Unióban. Az intézkedésre a DSA (Digital Services Act) és a szankciós törvények miatt került sor. Ezzel szemben Durov kiemelte, hogy az összes nyugati médiához tartozó Telegram-csatorna szabadon elérhető maradt Oroszországban.
Ki gondolta volna, hogy 2025-ben az orosz Telegram-felhasználók nagyobb szabadságot élveznek majd, mint az európaiak?
– tette fel a provokatív kérdést Durov, miután engedett a zsarolásnak. Emlékezetes, korábban őrizetbe vették Durovot Franciaországban.
Az elmúlt időszakban több orosz hírügynökség, köztük a RIA Novosti és az Izvesztyija is jelezte, hogy Telegram-csatornáikat blokkolták az EU területén. A felhasználók egy üzenetet látnak, miszerint ezek a csatornák megsértették a helyi törvényeket.
Az Európai Unió Tanácsa májusban betiltotta több orosz médium, köztük a Voice of Europe, a RIA Novosti, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta sugárzását az EU területén, „háborús propaganda” vádjával. Korábban más orosz médiaszolgáltatókat is korlátoztak, például az NTV-t, a Rosszija 1-et, az RT-t és a Sputnikot.
Az EU-s döntéshozók azzal indokolták a lépést, hogy Oroszország „szisztematikus nemzetközi kampányt folytat a média és az információ manipulálására, a beavatkozásra és a tények súlyos eltorzítására”. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az intézkedés nem akadályozza meg a médiaorgánumok munkatársait abban, hogy az EU-ban tevékenykedjenek, kivéve a műsorszórást.
Érdemes megjegyezni, hogy számos orosz médiacsatorna a YouTube-on is korlátozás alá esett, főként a katonai műveletek megkezdése után. Bár Oroszországban a YouTube hivatalosan nincs blokkolva, a hatóságok „lassításról” beszélnek, amit a tulajdonos Google problémáival magyaráznak.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy a nyugati szankciókat törvénytelennek tartja, és tagadja a médiával való manipuláció vádját. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az orosz médiacsatornák blokkolása „az információs tér kompromisszummentes megtisztítása”, amelynek hátterében Washington áll, hogy elzárja a „kényelmetlen információk” forrásait.
A helyzet paradox voltát jól mutatja, hogy míg korábban az orosz médiacenzúra volt a fő téma, most az európai korlátozások kerültek reflektorfénybe. Ez a fordulat számos kérdést vet fel a szólásszabadság és az információhoz való hozzáférés jövőjével kapcsolatban a globális digitális térben.
A Telegram-alapító bejelentése rávilágít arra a komplex helyzetre, amelyben a közösségi platformok és a digitális kommunikációs csatornák találják magukat a geopolitikai feszültségek közepette. Egyrészt az EU igyekszik megvédeni polgárait a feltételezett dezinformációtól és propagandától, másrészt ezek az intézkedések könnyen a szólásszabadság korlátozásaként is értelmezhetők.
