Mint ismert, a héten az Európai Parlament jogi bizottsága nem határozott Magyar Péter mentelmi jogának ügyében. Ez azonban számos kérdést felvet, akár szabálytalanul is eljárhatott a szakbizottság. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója szerint az EP Jogi Bizottsága megsérthette az Európai Parlament eljárási szabályzatát, amikor indokolatlanul nem tett eleget a haladéktalanság követelményének.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Európai Parlament jogi bizottsága (Juri) nem hozott döntést Magyar Péter mentelmi jogának ügyében a néhány napja megtartott ülésén, sőt – a szokásostól eltérően – meghallgatásokat sem tartottak. Mint ismeretes, a jogi bizottság tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására, jelen esetben Magyar Péter vonatkozásában is.
Magyar Péter ügyében azért indult eljárás, mert tavaly júniusban egy budapesti szórakozóhelyen erősen ittas állapotban botrányosan viselkedett. Szemtanúk szerint nőkkel és férfiakkal szemben is tiszteletlenül viselkedett, többek között provokatív mozdulatokkal zaklatta a jelenlévőket.
Egy vendég, aki rögzíteni kezdte a jelenetet, elmondta, hogy Magyar Péter kicsavarta a kezéből a telefont és a Dunába dobta. Az ügyben garázdaság és lopás miatt indult nyomozás.
Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a büntetőeljárás lefolytatható legyen.
Bár Magyar Péter az európai parlamenti választási kampány során többször is kijelentette, hogy megszüntetné a mentelmi jogot, és nem kíván élni vele, most mégis épp mentelmi joga mögé bújva próbálja meg elkerülni a felelősségre vonást.
Az Európai Parlament jogi bizottsága a héten tárgyalta először Magyar Péter mentelmi jogának ügyét, de nem hozott döntést. Lomnici Zoltán ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy a bizottság az eljárása végén szakvéleményt adhat, de fontos, hogy nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban.
A szakbizottság ugyan ajánlást tesz az Európai Parlamentnek, és bár állásfoglalásuk semmilyen jogi kötőerővel nem bír, politikailag annál relevánsabb szokott lenni.
A szakértő azt is hozzátette, hogy bár a lopási ügy jelentéstevője egy szocialista képviselő, azonban ha a Juri nem támogatja a magyar főügyészi indítványt, az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője is borítékolhatóan a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni.
Emögött sokak szerint egy, a Manfred Weberék és Magyar Péter között köttetett titkos háttéralku állhat, amelyről annyit alappal lehet feltételezni, hogy súlyosan fenyegető hazánk szuverenitására nézve
– emelte ki Lomnici Zoltán.
Bár Magyar Péter viselkedéséről még felvételek is készültek, ráadásul arra is bizonyítékok vannak, hogy elvette egy férfi telefonját és a Dunába dobta azt, a bizottság mégsem hozott döntést, tovább húzza az időt.
Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy az Európai Parlament (EP) eljárási szabályzatának 9. cikkében foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy miként lehet felfüggeszteni egy EP-képviselő mentelmi jogát, első körben pedig az illetékes jogi bizottság haladéktalanul, de a kérelem összetettségét figyelembe véve vizsgálja meg.
„Tekintettel arra, hogy az alapügy Magyar Péter tekintetében – az egyes lopási cselekmények típusait tekintve – egyszerűbb már nem is lehetne, osztom azt a jogi álláspontot, hogy
az EP jogi bizottsága megsértette a EP eljárási szabályzatát amikor indokolatlanul nem tett eleget a haladéktalanság követelményének.
A jogtudományban elterjedt nézet szerint a haladéktalanul kifejezés nyelvtani értelmezés szerint akut intézkedést takar és gyorsabb eljárást jelent, mint a soron kívüliség” – fogalmazott lapunknak a szakértő.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó: AFP)
