A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az Európai gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális mainstream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is. Beszédében leszögezte, hogy
ez az energiaellátás ügyében különösen problémás, sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal ugyanis nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még földgázra lesz szükség.
Fontosnak nevezte ezért az újabb források bevonását, az újabb szállítási útvonalak létrehozását, illetve felszólalt az energetikai szankciók, a mesterséges korlátozások ellen is, mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is. A magyar kormány álláspontját ismertetve aláhúzta, hogy a lehető legtöbb forrásra és tranzitútvonalra van szükség, emellett nemzeti hatáskörben kell tartani az energiamix összeállítását. Arra is kitért, hogy az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, így ennek a veszélyeztetése szuverenitás elleni támadásnak minősül. Ezután érintette az orosz földgáz vásárlásával kapcsolatos bírálatokat, és úgy vélekedett, hogy egy ilyen stratégiai ágazatban csak akkor érdemes változtatni a beszerzési irányon, ha van jobb – kedvezőbb árú és megbízhatóbb – ajánlat.
Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon. Tehát kizárólag akkor tudnánk lecserélni a jelenlegi beszállítónkat és a jelenlegi forrásainkat, ha készek lennénk drágább és kevésbé megbízható beszerzésre váltani. Ezért nem mondunk le az Oroszországgal való energetikai együttműködésről. És ezért is óvjuk minden módon a Török Áramlat vezetéket, amely jelenleg a legfontosabb garancia az ellátásunk biztonságára
– tette hozzá. Szijjártó Péter elítélte, hogy az Európai Unió hallgat, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját. Közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb energiaforrások bevonásán, amelyekkel a kormány a lehetőségeket kívánja bővíteni, nem a meglévő ellátókat kiváltani.
Hazánk készen áll Katartól cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni 2027-től, s tavaly megindult a török és az azeri gáz szállítása is, most először
– sorolta.
Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására.
Tehát egyrészt nyomás alatt állunk, hogy diverzifikáljunk […] Másrészt azt mondják, hogy nem kapunk semmilyen anyagi forrást, ugyanis földgázról van szó. Az Európai Bizottságnak ez a rendkívül helytelen, képtelen megközelítése komoly problémát okoz nekünk
– tudatta. A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot. Mindazonáltal kifejtette, hogy korábban két kereskedelmi szerződést is aláírtak, amelyek alapján 2024-ben kellett volna megérkeznie az első molekuláknak a szomszédos országból, viszont bizonyos okokból az érintett amerikai vállalat végül visszalépett.
Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni
– mondta.
