Megfejtették a dallamtapadás titkát a magyar kutatók + videó

Az ELTE és a BME közösen végzett vizsgálatot.

2025. 08. 11. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói. A tanulmányból kiderül, hogy a dallamtapadás amellett, hogy egy kellemes-kellemetlen élmény, kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé – derül ki az ELTE közleményéből.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói új tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával azt vizsgálták, hogy inkább a kényszeres ismétléshez vagy az erős érzéki élményekhez kapcsolódik a dallamtapadásnak nevezett jelenség.

A kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük, miként kapcsolódnak a hétköznapi mentális élmények az egyéni különbségekhez, és hogyan válhat egy egyszerű, hétköznapinak tűnő jelenség, egy beragadt dallam a pszichológiai önismeret eszközévé.

A tanulmányhoz a két kutató olyan kérdőíveket használt, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.

A kutatók azt találták, hogy azok,

akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amelyeket más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amelyeket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

A kutatásból kiderült, hogy azok, akiknél erősebbek a kényszeres gondolatok, gyakrabban érzik kellemetlennek vagy zavarónak a dallamtapadást. Ugyanakkor azok, akiknél erősebb a skizotípiás hajlam (például hajlamosak furcsa vagy különleges dolgokat észlelni), gyakrabban tapasztalnak ilyen dallamtapadást, de nem feltétlenül érzik rossznak. Érdekes módon egyik személyiségjegy sem befolyásolta, hogy mennyi ideig tart egy-egy dallamtapadás, ami ellentmond a korábbi kutatásoknak.

A kutatók megfigyelték, hogy akiknél magasabb volt a skizotípiás jelleg, jobban odafigyeltek rá, milyen olyan folyamatok mentek bennük végbe, amelyek a dallamtapadást okozhatták (például megoldatlan problémák vagy egyéb aggályok), és gyakrabban mozogtak is, miközben a dallamtapadást átélték. Ez hasonlít ahhoz, amikor a skizofréniával élők hallucinációként érzékelnek zenét.

A kutatás rámutat arra, hogy bár a dallamtapadás-élmények többnyire ártalmatlanok, bizonyos személyiségjegyek hatással lehetnek arra, hogyan éljük meg ezeket. Akik hajlamosabbak az introspektív gondolkodásra (önmegfigyelésre) vagy különleges érzékelési élményekre, gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és mélyebben elgondolkodhatnak a jelentésükön.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.