A német Bundestag története során először tárgyalta egy parlamentben jelen lévő ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) betiltásának lehetőségét. A vitát főként a kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője, Marco Wanderwitz kezdeményezte, aki szerint az AfD „alkotmányellenes, emberellenes és a demokrácia ellensége”. Emellett a Zöldek is benyújtottak egy javaslatot a betiltási eljárás megvizsgálására, írta a Junge Freiheit.
„Sokan félnek a jobbratolódástól”
Carmen Wegge a Szociáldemokrata Párt (SPD) poltikusa szerint:
„Csak azért, mert egy párt választható, még nem jelenti azt, hogy demokratikus”. Szerinte az AfD „LMBTQ-ellenes”. Felháborította, hogy a párt „remigrációra” szólít fel. „Sokan félnek a jobbratolódástól” – mondta Wegge.
Renate Künast zöldpárti frakcióvezető felháborodott, hogy az nem lehet, hogy „az NPD túl kicsi ahhoz, hogy betiltsák, az AfD pedig túl nagy”. Künast szerint az oktatás és a fegyvertörvények nem jelentenének garanciát az AfD visszaszorítására. Azzal is vádolta a pártot, hogy nevetségessé teszi Németországot.
A Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselője, Konstantin Kuhle szerint az AfD ugyan „Oroszország és Kína hibrid hadviselésének eszköze”, de a párt betiltása csak növelné az elidegenedést a demokráciától. A kereszténydemokrata Philipp Amthor szerint a tiltási eljárás csak az AfD „mártírszerepét” erősítené.
Az AfD éles kontrája
Peter Boehringer bajor AfD-s képviselő szerint pártprogramjuk „teljesen kifogástalan”, tehát rosszindulatú érveket használnak ellenük. Utalt Thomas Haldenwang összeférhetetlenségére, aki az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökeként az AfD betiltását szorgalmazta, most pedig a CDU színeiben akar bejutni a Bundestagba. Szerinte a demokratikus alaprend igazi ellenfelei a kérelmezők.
„Az országnak egészen más problémái vannak, mint a betiltást követelők neurózisai” – mondta.
Johannes Fechter SPD-s képviselő a vitát arra használta fel, hogy a CDU/CSU-t vádolja, hogy „az alkotmány ellenségeivel” fogott össze. Ugyanakkor rámutatott, hogy a párt betiltásának magasak az követelményei, ehhez pusztán az alkotmányellenesség nem elég. A javaslatot nem bocsátották szavazásra, hanem az illetékes belügyi bizottság elé utalták további megvitatásra. A jelenlegi parlamenti ciklusban a kezdeményezés sikere valószínűtlen, de a téma a következő választások után ismét napirendre kerülhet.
