„Az átadás ötlete már az 1960-as években megszületett a panamai nacionalista körökben. A tárgyalásokat Jimmy Carter elnök alatt véglegesítette a két ország. A tárgyalások és az átadás a tervek szerint zajlottak le, mindkét fél akkor megnyugtatóan rendezettnek tekintette a kérdést. Most azonban a latin-amerikai térségben egyre jelentősebb pozíciókat szerző Kína megjelenése felkavarta a vizeket”, tette hozzá a szakértő.
Panama és Kína kapcsolatának alakulása
Az utóbbi időkben Kína jelenléte a térségben egyre komolyabb kihívást jelent Washingtonnak. Az elmúlt évtizedekben Washington passzívabb lett a térségben, hiszen a hidegháború után a gyengülő európai jelenlét mellett semmi sem fenyegette regionális érdekszféráját.
Egészen így volt ez a 2010-es évek végéig, amikor is Kína rohamléptekben jelent meg Közép- és Dél-Amerikában. A szakértő arra mutatott rá, hogy az elmúlt húsz évben közel huszonötszörösére (400 milliárd dollárra!) nőtt a kereskedelmi forgalom értéke Kína és a latin-amerikai országok között, ami továbbra is dinamikusan nő.
Peking szisztematikusan építi ki geopolitikai bástyáit Latin-Amerikában is, és hatalmas nyomást tud gyakorolni az egész régióra fokozva a geopolitikai érdekellentétet az erre rádöbbenő Egyesült Államokkal.
Panama 2017-ben, kínai nyomásra megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Ez a lépés nem csupán szimbolikus volt, hanem megnyitotta az országot a kínai befektetések előtt. Az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés keretében Panama jelentős gazdasági előnyökhöz jutott, míg Kína fontos koncessziókat szerzett a csatorna körüli infrastruktúrában. Bár maga a Panama-csatorna továbbra is a független Panamai Csatornahatóság irányítása alatt marad, Kína befolyása növekedett a csatornához kapcsolódó logisztikai létesítményekben és szolgáltatásokban, amelyek kulcsfontosságúak a térség kereskedelmi folyamatai szempontjából.
A szakértő szerint a csatorna geostratégiai fontossága az Egyesült Államok szemszögéből több bástyán alapszik.
Az első, hogy közel 70 százaléka a csatornán keresztülhaladó szállítmányoknak az USA-ból ered vagy oda érkezik. A második indok az, hogy egy komolyabb háború esetén az amerikai tengerészet mindig polgári teherhajókra támaszkodik a stratégiailag fontos nyersanyagok és hadiipari termékek szállításához, ezért a csatorna átjárását az amerikaiaknak biztosítania szükséges. A harmadik pedig az a tény, hogy a gyorsan katonaivá bővíthető kínai gigakikötők a csatorna két torkolatában egy fegyveres konfliktus esetén aránytalanul nagy előnyhöz juttathatná Kínát, beleértve a csatorna lezárásának, ellehetetlenítésének esélyét is.
– folytatta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!