Tudásválság Amerikában: a többség nem menne át az állampolgársági vizsgán

A nemrégiben megjelent statisztikai adatokból kiderült, hogy az amerikai felnőtteknek csupán 36 százaléka tudná letenni az amerikai állampolgársági vizsgát, amely az amerikai történelem, kormányzás és állampolgári alapelvek alapszintű ismereteit méri.

2025. 01. 01. 6:36
Az amerikai Capitolium 2024. december 21-én Washingtonban. (Fotó: Richard PIERRIN / AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eredmény az állampolgári nevelés egyre súlyosbodó válságát jelzi, ahol még a nemzet múltjára és kormányzására vonatkozó legegyszerűbb kérdésekre sem tud válaszolni az ország többsége – írta a Breitbart. Hasonlóak a fiatalabb generációk eredményei is. A The Daily Signal 2023-as jelentése kiemelte, hogy a középiskolások mindössze 3 százaléka menne át az állampolgársági vizsgán.

Ezek a diákok, akik hamarosan szavazókorú felnőttekké válnak, nem ismerik alapvetően az alkotmányunkat, a legfontosabb történelmi eseményeket és a demokrácia alapvető elveit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tájékozott állampolgárok legyenek.

A Breitbart arra figyelmeztetett, hogy az eredmények kritikus kérdést vetnek fel. 

Hogyan várhatjuk el az amerikai álom megőrzését, ha a jövő nemzedékei nem ismerik annak alapjait? A válasz az ismerethiány kiváltó okainak kezelésében, valamint az olyan hozzáférhető eszközök népszerűsítésében rejlik, amelyek áthidalják a szakadékot

– írta a cikk szerzője. 

Az őshonos amerikaiak rosszabbul teljesítenek, mint a honosítás útján állampolgárságot kérő külföldiek

Az amerikai állampolgársági teszt száz kérdésből áll, többek között olyan kérdések szerepelnek a tesztben, mint a „Mi az ország legfőbb törvénye?” és a „Ki írta a Függetlenségi nyilatkozatot?”. Az állampolgárságért folyamodó bevándorlóknak tíz véletlenszerűen kiválasztott kérdésből hatra kell helyesen válaszolniuk, ami 60 százalékos eredményességi arányt jelent. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az őshonos amerikaiak rosszabbul teljesítenek, mint a honosítás útján állampolgárságot kérő, külföldi születésű lakosok.

 

A Woodrow Wilson Nemzeti Ösztöndíj Alapítvány által végzett 2018-as felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint fele nem tudta azonosítani a három kormányzati ágat, 37 százalékuk pedig nem ismerte az első alkotmánymódosítás által garantált jogokat.

A fiatalabb generációk körében is rossz a helyzet az állampolgári ismeretek terén. A középiskolások, akiknek meg kellene tanulniuk az amerikai történelem és állampolgári ismeretek alapjait, nagy arányban buknak meg. 

Az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal tisztviselője oktat egy Fülöp-szigeteki bevándorlót a honosítási vizsga előtt 2023. augusztus 9-én az alaszkai Utqiagvikban. Az északi sarkkör felett fekvő Utqiagvik az Egyesült Államok legészakibb települése.
 (Fotó: Getty Images via AFP/2023 Getty Images)  

A The Daily Signal szerint a középiskolások többsége nem tudta, hogy mi az alkotmány szerepe, nem ismerte a függetlenségi háború okait vagy a kormányzati intézmények funkcióit. 

Ha ezek a tendenciák fennmaradnak, a jövő generációinak nem lesznek majd a demokratikus folyamatokban való érdemi részvételhez szükséges ismereteik.

Több oka is van a tudásválságnak

Több tényező is hozzájárul ehhez a polgári tudásválsághoz. Az amerikai oktatási rendszerben a történelmet és az állampolgári ismereteket háttérbe szorította a STEM-tárgyak, vagyis a tudomány és technológiai területhez tartozó tantárgyak oktatása. 

A természettudományok és a matematika kétségtelenül fontosak, azonban ez az elmozdulás az ország demokratikus köztársasági kereteinek megértése rovására ment. 

A második ok, hogy a kulturális hatások leértékelték a történelem és az állampolgári elkötelezettség jelentőségét. A közösségi média és a polarizált politika által uralt korban a történelmi összefüggésekről és a kormányzásról folytatott árnyalt vitákat gyakran elnyomja a szenzációhajhászás.

Mindemellett egyes oktatási intézmények olyan tanterveket választottak, amelyek az alapelvek helyett a sérelmeket helyezik előtérbe, így a diákok az amerikai történelmet csak részben ismerik.

Ahelyett, hogy a Függetlenségi nyilatkozatban foglalt eszmékről tanulnának, a diákokat arra tanítják, hogy az alapító dokumentumokat a dekonstrukció és a részletező értelmezés, ha nem a megvetés lencséjén keresztül tekintsék.

Miért fontos az állampolgári műveltség? 

A cikk hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a felnőtteknek csak 36 százaléka, a középiskolásoknak pedig mindössze három százaléka tud átmenni az amerikai állampolgársági vizsgán, mindenkit meg kellene, hogy riasszon. 

Miért fontos az állampolgári műveltség? 

– teszi fel a kérdést a cikk szerzője. 

A válasz egyszerű. A jól tájékozott állampolgárok szükségesek a működő demokrácia fenntartásához. A nemzet alapelveinek közös megértése nélkül az amerikaiak fogékonyabbak a manipulációra és a megosztottságra, és kevésbé képesek a közéletben való érdemi részvételre. Az alkotmány, a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető ismerete nem csak egy vacsorapartira való téma. Ez az alapja annak, hogy megalapozott döntéseknek a szavazóurnáknál és vezetők felelősségre vonásának is

– hangsúlyozta a szerző. 

Borítókép: Az amerikai Capitolium 2024. december 21-én Washingtonban.  (Fotó: Richard PIERRIN/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.