Az elmúlt időszakban Ukrajna több, a háborús céljait szolgáló támadást hajtott végre, ám a legutóbbi akciója már saját támogatóit is kellemetlen helyzetbe hozhatja. Az ukrán drónok a Kaszpi-tengeri csővezeték-konzorcium (KTC) egyik olajszállító állomását vették célba, amely nem kizárólag orosz érdekeltség. A csővezetékben áramló kőolaj nemzetközi jogi státusza szerint több nagyvállalat, főként amerikai és európai cégek tulajdonában van, jelentette a Reuters.
![kIJEV](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/kqwkPIDCB9CgtmmhRY0h0Cew-RudOaDS2A85PcFV-6I/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2EyNzVjNjZlNTVmODRmZDdhMzM2N2FlM2VkM2UyN2Vl.jpg)
Az érintett olaj főként Kazahsztán legnagyobb lelőhelyeiről – Tengizből, Karacsaganakból és Kasaganból – származik. Az adatok szerint az amerikai cégek 2024-ben az itt szállított olaj több mint 40 százalékát birtokolták, míg a teljes nyugati érdekeltség meghaladta a 65 százalékot. Ebből adódóan világos, hogy a támadás nem csupán Oroszországot, hanem a Nyugatot is komoly gazdasági kárral sújtotta.
Stratégiai üzenet vagy kétségbeesés?
Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy Ukrajna így próbál nyomást gyakorolni nyugati szövetségeseire. Washingtonban egyre többen beszélnek arról, hogy az ukrajnai támogatások csökkentésére lehet szükség, míg Donald Trump visszatérése szintén bizonytalanságot kelt Kijevben.
Egy ilyen támadás, amely az amerikai olajcégek számára jelentős károkat okoz, akár üzenet is lehet: ha csökken az amerikai támogatás, annak a globális piac is megérzi a hatását.
Másrészt ez lehet egy kétségbeesett próbálkozás is egy olyan helyzetben, amikor Ukrajna háborús kilátásai egyre romlanak. Egy gazdasági káoszt kiváltó lépés, amely hatással lehet az olajárakra és a nyugati energiabiztonságra, segíthet Kijevnek visszaterelni az amerikai figyelmet Oroszországra.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)