Brüsszel a teljes Európai Unióra kiterjedő cenzorhálózatot épített fel és finanszíroz az európai uniós állampolgárok adóiból. Több tíz millió euróból támogatják a 444-hez és a Lakmuszhoz hasonló liberális hírportálokat, amelyek „tényellenőrzés” címszó alatt keményen cenzúráznak, és álhírnek kezelnek miden olyan információt, amely nem fér bele a brüsszeli liberális világképbe.
A Tűzfalcsoport összegyűjtötte, hogy az elmúlt időszakban mekkora összeget is öntöttek az európai uniós döntéshozók a brüsszeli cenzúragépezetbe.
Az Európai Unió 2020-ban létrehozott egy úgynevezett Európai Digitális Médiaobszervatóriumot (EDMO), amely papíron egy független, multidiszciplináris közösséget támogató projekt akar lenni, amelynek célja az online dezinformáció elleni küzdelem.
Ez lényegében egy egész Európára kiterjedő cenzorhálózat, amely tényellenőrzőkből, akadémikusokból, újságírókból és aktivistákból áll, akiknek az a feladatuk, hogy eldöntsék, mi az álhír és mi nem az. A lenti térkép jól illusztrálja a hálózat nagyságát. Látható, hogy minden egyes országban van szatellit szervezetük – írta összegzésében a Tűzfalcsoport.
Brüsszel cenzúrahálózata (az EDMO) jelenleg 14 regionális és nemzeti központból áll, amelyek 28 európai országban működnek. Ezek a központok részt vesznek az online dezinformáció észlelésében és feltárásában, médiaértési tevékenységek szervezésében, valamint a digitális médiaökoszisztémák és azok sebezhetőségeinek elemzésében.
Milliárdokból működtetik
Az Európai Bizottság több lépésben támogatta az Európai Digitális Médiaobszervatóriumot (EDMO). 2019-ben elnyerte az EDMO létrehozására kiírt pályázatot, amelynek keretében 2,5 millió euró támogatásban részesült. 2020 júniusában a bizottság újabb pályázati felhívást tett közzé az EDMO hatókörének kiterjesztésére. Ennek eredményeként nyolc nemzeti és multinacionális digitális médiakutatási központ létrehozását támogatták, összesen több mint 11 millió euró értékben.
Így az EDMO szűk két év alatt összesen mintegy 13,5 millió euró uniós finanszírozásban részesült. Ez átszámolva 5, 5 milliárd forint és még nem a végső összeg. Az Európai Bizottság nagyobb fokozatra kapcsolt, és 2023-ban újabb eurótízmilliókat osztott szét. 2023-ban két alkalommal is írtak ki pályázatot, az EU finanszírozási és pályázati portálján megtaláltuk a felhívást, ahol látszik, hogy 10 és 16 millió euró értékben osztottak szét pénzt a cenzúrahálózatra. Ez nagyjából 10 milliárd forintot jelent.
Magyarországi leágazásai is vannak a brüsszeli cenzorhálózatnak, tőlünk a 444–Lakmusz, a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely vesz részt a projektben. Közülük a legfontosabb a Lakmusz–444, hiszen releváns eléréssel ők bírnak. A Lakmusz az első szakaszban (2021 októbere és 2023 januárja között) 130 611 euró támogatást kapott, amelyet közvetlenül tényellenőrző munkára fordítottak. Emellett 2023-ban további 44 988 000 forintot kaptak a Magyar Digitális Médiaobszervatórium (HDMO) projekt keretében.
Októberben is kaptak egy jelentősebb támogatást 143 ezer euró értékben, azért, hogy a 2024-es választási csalást leleplezzék. Nem kimondva az volt a feladatuk, hogy ha a baloldal majd csalást kiált, akkor ezek a szervek „tudományos” bizonyítékkal támasszák alá a baloldal érveit.
A művelet nem sikerült, ugyanis olyan nagy előnnyel nyert a Fidesz és annyira egyértelmű volt, hogy nem történt csalás, hogy a választásfigyelő rendszer kimúlt.
Borítókép: Az Európai Unió épülete Brüsszelben (Fotó: NurPhoto via AFP/Michael Nguyen)
