Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téren 2013-2014-ben tartott uniópárti tüntetésekhez kapcsolódó odesszai összecsapás ügyében, megállapítva, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg mindent a vonatkozó nyomozati eljárások ügyében és több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, írja az MTI.
Fotó: AFP
Az ügy előzménye, hogy a 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában oroszbarát Majdan-ellenes aktivisták, azaz a kijevi hatalomváltó tüntetéseket ellenzők sátortábort alakítottak ki. Kijev-párti ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd
felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek.
Ukrán források szerint az váltotta ki a zavargást, hogy két Kijev-párti tüntetőt ismeretlenek lelőttek.
Az ítéletet idézve a RIA Novoszty orosz hírügynökség kiemeli, hogy a hatóságoknak biztonsági intézkedéseket kellett volna hoznia, azonban ezt nem tették meg.
Ellenkezőleg, a kormány elismerte, hogy a rendőrhatóságok figyelmen kívül hagyták a rendelkezésre álló hírszerzési információkat és a vonatkozó figyelmeztető jeleket, és egy normális futballmérkőzésre készültek. Nem tettek erőfeszítést rendőri erősítés küldésére, vagy bármilyen érdemi kísérletet az összecsapások megelőzésére
– hangsúlyozta az anyag.
A bíróság azt is hozzátette, hogy a rendőrség passzivitása a zavargások idején közismert tény. „A tűzoltóautók helyszínre érkezését szándékosan 40 percet késleltették, és a rendőrség nem avatkozott be, hogy segítsen az emberek gyors és biztonságos evakuálásában az épületből. Így az állam elmulasztotta az időben történő mentési intézkedéseket” – mondták ki a bírák.
Az EJEB arra is kötelezte Ukrajnát, hogy fizessen kártérítést a zavargások áldozatainak.
Az odesszai zavargásnak csaknem 300 sérültje és összesen 48 halálos áldozata volt: hattal lőfegyver végzett, 32-en füstmérgezésben haltak meg, 10-en pedig szörnyethaltak, amikor kiugrottak az égő épületből.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság a csütörtökön közzétett ítéletében emlékeztetett, hogy a vonatkozó keresetet 28 érintett nyújtotta be, akik közül huszonöten vagy az összecsapásokban, vagy a Szakszervezetek Házában keletkezett tűz következtében veszítették el közeli hozzátartozóikat. A kérelmezők közül hárman maguk is sérüléseket szenvedtek, de a tüzet túlélték – írták.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy az illetékes hatóságok több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, mivel nem tettek meg minden tőlük észszerűen elvárható intézkedést a 2014. május 2-i odesszai összecsapás megelőzésére, és az erőszak kitörése után annak megállítására. Nem tettek meg továbbá mindent az épülettűzben rekedt emberek időben történő mentése, valamint az események hatékony kivizsgálása érdekében sem.
A bíróság megállapította továbbá, hogy az egyik kérelmező esetében megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot azzal, hogy édesapja holttestét jelentős késedelemmel adták át temetés céljából.
Lépés az igazságszolgáltatás felé
Az áldozatoknak és hozzátartozóiknak biztosítandó igazságszolgáltatás felé tett lépésnek nevezte Tatyjna Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Ukrajnát a 2014-es odesszai erőszakos cselekmények megakadályozásának elmulasztása miatt.
Több mint 10 évbe telt, amíg az Emberi Jogok Európai Bíróságának hét bíróból álló tanácsa úgy döntött, hogy az ukrán hatóságok bűnösek embereknek a 2014. május 2-án Odesszában történt pusztulásában. Ráadásul a határozat nem meggyőző... De Ukrajna bűnös, és ez egy lépés az igazságszolgáltatás felé az áldozatok és hozzátartozók számára, akik oly sok évet vártak erre a napra
– írta Moszkalkova a Telegram-csatornáján.
Az EJEB ítéletével egyenesen rámutatott arra, hogy valójában ki a felelős az odesszai tragédiáért. Ez egy példátlan eset, amikor a Nyugat elkezdte jogilag elismerni a kijevi rezsim bűnösségét, amely a 2014-es államcsíny után ragadta magához a hatalmat Ukrajnában
– jelentette ki Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Rogov szerint az EJEB ítélete rossz jel Kijev számára, mert „azt mutatja, hogy a mindenre kiterjedő engedékenység vélelme meghiúsul, és nemcsak az állampolgáraik és Oroszország, hanem a Nyugat előtt is felelniük kell majd a bűneikért”.
Borítókép: Gyászolók virágokat helyeztek el a felgyújtott Szakszervezetek Házánál, ahol többen életüket vesztették (Fotó: AFP)
