A vizitet záró sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva a politikus azt mondta, Székelyföld létezik, egy etnikai, kulturális és történelmi valóságot képez. Megjegyezte azt is, hogy a kulturális autonómiát támogatja, a területi autonómiával viszont nem ért egyet.
Ennyi is elég volt a magyarellenes hangulatkeltést korábban miniszterelnökként is alkalmazó Victor Pontának a magyarkártya bevetéséhez.
A korábbi szociáldemokrata kormányfő, aki most függetlenként pályázik az államfői pozícióra, kirohanást intézett Antonescu ellen. Facebook-oldalán szögezte le: Románia elnökeként nem fogad majd el semmilyen etnikai kritériumon alapuló autonómiát. Tette ezt úgy, hogy Antonescu éppenséggel elutasította a területi autonómiát, s csupán Székelyföld régióként való létezéséről beszélt. Romániában sok esetben ezt a megnevezést is elfogadhatatlannak tartják. A politikusok többsége, de a bukaresti média egy tekintélyes része is „úgynevezett Székelyföldként” emlegeti a történelmi régiót.
Szombaton egy elnökjelölt, aki a hargitai és kovásznai romániai magyarok szavazatait próbálta megszerezni, azt mondta, hogy megszoktuk, hogy van egy Székelyföld. Egy olyan kijelentés, amely jól mutatja, hogy egyeseknek milyen zavaros a tudata
– idézte Victor Ponta bejegyzését a Maszol erdélyi hírportál. Az egykori kormányfő idézte Románia alkotmányának első cikkelyét, miszerint Románia egységes és oszthatatlan.
Crin Antonescut támadta a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet is. Közleményében „mélységes kiábrándultságának” adott hangot, amiért a koalíciós államfőjelölt Sepsiszentgyörgyön azt mondta, „mindenki megszokta, hogy létezik Székelyföld”. Antonescuval ellentétben, a civil fórum szerint a Székelyföld egy „olyan konstrukció, mely alkotmányos és törvényes szempontból nem létezik Romániában”.
Borítókép: Victor Ponta, Románia volt miniszterelnöke (Fotó: AFP)
