Az elért megállapodás legfontosabb pontja kiterjeszti az energetikai infrastruktúrára vonatkozó, korábban elért tűzszünetet a Fekete-tenger térségére. Ez segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági és műtrágyaexport világpiacához, csökkenti a tengeri biztosítási költségeket, és javítja a kikötőkhöz és a fizetési rendszerekhez való hozzáférést – írta a rijádi amerikai–orosz, illetve amerikai–ukrán tárgyalásokról, valamint a részleges fegyverszünetről a közösségi médiában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A megállapodás Ukrajna számára is kedvező. Egyrészt a fekete-tengeri kereskedelem nekik is jelentős bevételi forrás, másrészt a rijádi protokoll további garanciákat jelent a súlyosan megrongált ukrán energetikai infrastruktúra védelmében. Zelenszkijnek persze egyrészt érthető a Moszkvával szembeni bizalmatlansága, ám súlyosabb fejtörést jelent, hogy egy átfogó tűzszünet után a következő lépésként választásokat kellene kiírni Ukrajnában
– emelte ki.
A megállapodás ráadásul elképzelhetetlen egyes, Oroszországgal szembeni amerikai szankciók feloldása nélkül. Ha ezen a téren az EU nem kapcsol időben, a szankciós politika fenntartása további versenyhátrányt jelenthet kontinensünknek az USA-val és Kínával szemben – figyelmeztetett Szánthó Miklós.
Viszont Brüsszelnek továbbra sem biztosítanak széket a tárgyalóasztalnál, hiszen Moszkva és Washington egyaránt arra számítanak, hogy az EU szabotálná a tárgyalásokat
– tette hozzá.
A probléma forrása tehát, hogy az elmúlt években nyújtott, szélsőségesen ideologikus és érzelemvezérelt „teljesítményével” a még most is a háború finanszírozása mellett kardoskodó EU gazdasági és katonai értelemben végzetesen meggyengítette önmagát, és diplomáciai szempontból sarokba szorult, elszigetelődött a globális többségtől, amelynek érdekei egyértelműen a háború végét kívánják – foglalta össze az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Ezzel szemben Magyarország végig a béke fontossága mellett állt ki, szembemenve nemcsak a háborúpárti brüsszeli fősodorral, de annak hazai baloldali leágazásával is
– hangsúlyozta.
A békepárti álláspont a nyugati világban számszerűségében még mindig kisebbségben, azonban az USA méretei miatt arányaiban viszont már többségben lévő álláspont – az USA békét akar, úgy tűnik, erre már Moszkva és Kijev is hajlik, csak Brüsszel akar megfontolás nélkül háborúzni. Megint kiderül, hogy Magyarországnak nem igaza volt, hanem igaza lesz – zárta bejegyzését Szánthó Miklós.
Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: Middle East Images/AFP)
