A német belpolitikának nemcsak az új kormánykoalíció küszöbön álló megalakulása, hanem az Alternatíva Németországnak (AfD) párt jövőbeni kezelése is komoly fejtörést okoz. Egyre nehezebben tartható fenn ugyanis az a stratégia, amely az AfD teljes elszigetelésére épül.
Sokk a fekete-piros koalíciónak
Az AfD körüli helyzet bonyolultságát a legfrissebb közvélemény-kutatások is alátámasztják. Az RTL Trendbarométer legfrissebb felmérésében az AfD 26 százalékot ért el, ezzel először előzte meg a CDU/CSU-t, amely továbbra is 25 százalékon áll – írja a Focus német lap.
Így az AfD immár Németország legnépszerűbb pártjává vált. A CDU koalíciós partnere az SPD továbbra is 15 százalékon áll, míg a Zöldek egy százalékpontot veszítettek, és 11 százalékot értek el. A Baloldali Párt kilenc százalékon áll, az FDP pedig enyhén javított, és négy százalék a támogatottsága. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) szintén változatlanul négy százalékon áll.
Az AfD ilyen arányú erősödésének fő oka az, hogy Friedrich Merz megszegte a választási ígéreteit
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
A CDU ezzel elszalasztotta annak az esélyét, ami adott volt. A kampányban fordulatot ígért a migrációs és a gazdaságpolitikában is, de ez a fordulat egyelőre nem látszik
– tette hozzá.
A szakértő szerint Merz jól kampányolt ugyan, de nem bíznak a németek most már abban, hogy a kampányban tett ígéreteit be fogja tartani, ráadásul az adósságfékre vonatkozót meg is szegte.
Az AfD erősödése a német protesthangulatnak köszönhető, nem bíznak a CDU-ban többé
– Merz azt ígérte, hogy a többség akaratához igazítja a német politikát. Ez volt novemberben az ötpontos migrációs javaslatcsomag is, vagy például az atomerőművekhez való visszatérés általi olcsó energia, ezek mind olyan dolgok, amit a többség szeretne. Az embereknek elegük lett a baloldali politikából, a woke-ból és ezért a jobboldal felé lendül a politikai hangulat. Ezt pedig az AfD tudja a legjobban megfogni – hangsúlyozta a politológus.
A szakértő arról is beszélt, hogy Németországban most azonban nem a politikát akarják az emberek többségéhez igazítani, hanem az AfD-t szeretnék betiltani.
Ez egy többéves folyamat, az alkotmánybíróságnak kellene betiltani, de az AfD mindent megtesz ez ellen. Betiltották az ifjúsági szervezetüket, amit korábban az alkotmányvédelem megfigyelt és kifogásolt, valamint próbál a párt minden támadási felületet lecsökkenteni. Az látszik, hogy az eddigi fő vádpontokat az AfD mind semlegesíteni tudta, ezért nem valószínű, hogy sikerrel járna egy ilyen betiltási folyamat
– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Az AfD masszív előretörése miatti új helyzet intenzív vitát generált a CDU berkein belül is, hogy vajon hosszú távon fenntartható-e a velük szembeni teljes elzárkózás? Jens Spahn, a CDU frakcióvezető-helyettese szerint az AfD-t a továbbiakban úgy kellene kezelni, mint bármely más parlamenti pártot, ami akár azt is jelentheti, hogy bizonyos területeken nem zárható ki az együttműködés a törvényhozási munkában.
Kiszelly Zoltán ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy vélhetően Merz kancellársága alatt is erősödni fog az AfD, ami a párton belüli riválisok helyezkedését is elindíthatja.
Jens Spahn azt remélheti, hogyha most verbális gesztusokat tesz az AfD felé, akkor az őt is megerősíti majd a jövőben Friedrich Merzcel szemben
– összegezte Kiszelly Zoltán.
