– A kilencvenes években ezt a régió a globális és európai lelkesedés idejét élte, az európai integráció megoldja a problémáinkat – kezdte beszédét Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Akkor arról folyt a diskurzus hogy hol van Európa határa, mi a különbség a Balkán és Európa között – emlékezett vissza. Kányádi Sándor erre azt a választ adta, hogy ha a Balkánon felülünk egy vonatra, beszélgetnek az emberek, Nyugaton nem.
Európának talán az a szándéka, hogy az emberséget kivonja az emberi kapcsolatokból
– mondta.
A Schuman-nyilatkozat leszögezi, hogy bármi történik az Európai Unióban, az a németeken és a franciákon múlik, az tesz valakit centrummá vagy perifériává, hogy hogy dönt a francia–német tandem, és ez egy egyoldalú alkalmazkodás – mutatott rá.
Viszont a közép-európai várakozás a csatlakozáskor nem az alkalmazkodás, hanem az egyesítés volt – emelte ki. A saját értékeinket akartuk hozzáadni a modellhez – tette hozzá.
Hisszük, hogy a szuverén nemzetállamok nélkülözhetetlenek. Azért csatlakoztunk az európai unióhoz, hogy garantáljuk a nemzetállamok létezését
– hívta fel a figyelmet.
Az egyre szorosabb integráció nem azt a célt szolgálja, amiért mi beléptünk az európai unióba – hangsúlyozta Bóka János, hozzátéve, hogy a szubszidiaritás elvét egyszerűen nem veszik komolyan az EU intézményei.
Együtt kel dolgoznunk az intézményekkel, de ahhoz, hogy a rendszert megváltoztassuk, néha az intézmények ellen is kell dolgozni – emelte ki. A V4-es együttműködés például egy igen sikeres eszköze volt ennek a folyamatnak. Nem vagyunk azonosak, de több lényeges kérdésben erős közép-európai platform létezik – mondta, példaként hozva többek között az energiabiztonságot.
A közép-európai régió története nincs megírva, a legfényesebb napjaink még előttünk vannak
– zárta szavait a miniszter.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Mirkó István)
