Svéd modell, egy év kötelező szolgálat, a 2011-es kötelező katonai szolgálat újraindítása: Németországban az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta óriási vita zajlik a témában. A mostani kormányalakítási tárgyalásokat is jelentősen befolyásolja, hogy mely pártok hogyan állnak a védelmi kérdésekben. Egy korábban bejelentett pénzügyi csomag a Bundeswehrnek a jövőben több pénzt biztosít, így milliárdok állnak rendelkezésre a fegyverkezési beruházásokra. Problémák adódhatnak azonban a személyzettel kapcsolatban.
A német parlament védelmi biztosa, Eva Högl (SPD) a Deutschlandfunk rádióban azt mondta:
A Bundeswehrnek teljes mértékben működőképesnek kell lennie, és ehhez mindenekelőtt személyzetre van szüksége.
A Bundeswehr főfelügyelője, Carsten Breuer tábornok szintén katonahiányra figyelmeztetett. Véleménye szerint a közeljövőben nehéz lesz biztosítani Németország védelmi képességét valamilyen kötelezettségvállalás nélkül. Breuer a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak március elején azt mondta, hogy a fegyveres erők kötelékéből jelenleg mintegy százezer katona hiányzik, ezeket az aggodalmakat pedig felerősítette az orosz–ukrán háború.
A polgári szervezetek a polgári védelem terén is feszült helyzetre hívták fel a figyelmet, kijelentve, hogy Németország a jelenlegi állapotában drámaian sebezhető.
Egy jövőbiztos polgári védelmi rendszer létrehozása érdekében az új szövetségi kormánynak sürgős intézkedéseket kell hoznia
– fogalmaztak a polgári szövetségek egy közös nyilatkozatban, amelyek egyebek mellett az önkéntes szolgálatok támogatását szorgalmazzák.
A kereszténydemokraták háborúra készülnének
A CDU/CSU elképzelhetőnek tartja a valódi kötelező katonai szolgálathoz való visszatérést. „Németországnak szembe kell néznie a megváltozott világhelyzet realitásaival, és eleget kell tennie vezetői felelősségének is” – olvasható a párt választási programjában. Az ország védelme érdekében a párt támogatja a 2011 óta érvényben lévő sorkötelezettség felfüggesztésének fokozatos visszavonását, főképp az elhúzódó orosz–ukrán háború miatt.
A CDU/CSU szerint amíg ez nem valósul meg, a Bundeswehr személyi felkészültségének megerősítése érdekében a kötelező kontingens katonai szolgálat bevezetését szorgalmazzák.
A megváltozott fenyegetettségi helyzetre való tekintettel Florian Hahn CSU-s politikus például nemrég a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésének felgyorsítását sürgette.
A CDU/CSU is be akarja vezetni a férfiak és nők számára is kötelezően teljesítendő egyéves szolgálatot. Aki nem kíván belépni a fegyveres erőkhöz, annak – a korábbi polgári szolgálathoz hasonlóan – szociális, kulturális vagy ökológiai szervezetekben kell teljesítenie a közösségi évet.
Boris Pistorius védelmi miniszter ugyanakkor március elején a Tagesthemen című hírműsorban a kötelező katonai szolgálat azonnali visszatérése ellen emelte fel szavát:
Nincs meg az a nagyszámú laktanya, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy egy adott évben valóban minden sorköteles katonát be tudjunk hívni.
A CDU lehetséges koalíciós partnere, az SPD is úgy véli, hogy szükség van egy új sorkatonai szolgálatra – de annak rugalmasnak kell lennie. „Az új katonai szolgálatnak önkéntesnek kell lennie, és a Bundeswehr igényeihez kell igazodnia. A katonai sorozás alapjait gyorsan meg kell teremteni” – áll az SPD kormányprogramjában.
Egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amely a jövőben minden katonaképes fiatalember számára kötelezővé tette volna a katonai szolgálatot, az előre hozott választások miatt nem fogadtak el. Az elképzelés szerint mindenkit nyilvántartásba vesznek, aki alkalmas a katonai szolgálatra, de csak a szükséges létszámot és elsősorban azokat sorozzák be, akik maguk akarják ezt megtenni.
Milyen a svéd modell?
A szövetségi kormány az úgynevezett svéd modellt vette mintául. Az SPD a Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök által javasolt, mindenki számára kötelező társadalmi évet is el tudja képzelni, nemcsak a Bundeswehrben, hanem a szociális, kulturális és környezetvédelmi területeken is.
Mint ismert, Svédországban a férfiaknak és nőknek 18 éves korukban ki kell tölteniük egy kérdőívet a hadsereggel kapcsolatban. A válaszok alapján a fiatalok egy részét behívják a sorozásra, általában egy évfolyam hét százalékát, akik egyébként is az érdeklődésüket fejezték ki.
A német Zöldeknek saját javaslatuk van: ők a kötelező „szabadságszolgálat” mellett vannak. Vasárnap Katharina Schulze, a bajor tartományi parlament zöld frakcióvezetője és Florian Siekmann belpolitikai szóvivő a közösségi médiában érvelt a 18 és 67 év közötti korosztály számára kötelezően előírt szabadságszolgálat mellett. A hat hónapos szolgálatot katonai szolgálatként, polgári védelemben vagy közösségi szolgálatként kellene teljesíteni. A már teljesített szolgálatot vagy bizonyos önkéntes tevékenységeket el kellene ismerni. A Baloldali Párt (Linke) ezzel szemben kategorikusan elutasítja a kötelező katonai szolgálatot.
Mit gondolnak a fiatalok a kötelező katonai szolgálatról?
A fiatalok hajlandósága a kötelező katonai szolgálat elfogadására a jelek szerint alacsony. A Yougov március elején végzett felmérése szerint a németek mintegy 58 százaléka támogatja a kötelező katonai szolgálatot. A 18–29 évesek 61 százaléka azonban, akik maguk is érintettek a kérdésben, ellenzi a kötelező katonai szolgálatot. A Német Szövetségi Ifjúsági Tanács tavaly kijelentette, hogy a fiataloknak szabadon kell dönteniük arról, hogy katonai vagy polgári szolgálatot kívánnak-e teljesíteni. Ugyanakkor a meglévő önkéntes szolgálatokat meg kell erősíteni. A szövetségek azt is kifogásolták, hogy a fiatalokat nem vonták be eléggé a kötelező szolgálatról szóló vitába.
Borítókép: Háborúra készülhet a leendő német kormány, a katonai szolgálatról vitáznak a pártok (Fotó: AFP)
