Koskovics Zoltán: Sorsdöntő válaszúthoz érkezett Európa

A hét folyamán az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nagyszabású konferenciát rendezett Közép-Európa jelenlegi helyzetéről és az előtte álló lehetőségekről neves hazai és nemzetközi szakértők és politikusok részvételével. A régió és a jövőjéről való közös gondolkodás jelentőségéről Koskovics Zoltán, az Alapjogokért központ geopolitikai elemzője beszélt a Magyar Nemzetnek.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Európa sorsdöntő válaszúthoz érkezett – mondta el lapunknak Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Vagy marad a jelenlegi úton – pontosabban történelmi zsákutcában –, amely egyet jelent a valódi demokráciának egyre inkább hátat fordító liberalizmus uralmával. Vagy a nemzeti konzervativizmust, ha úgy tetszik, az „illiberális” demokráciát választja – vázolta a lehetőségeket.

Koskovics Zoltán szerint a Trump-kormányzat alatt az Egyesült Államok fontos szövetségese lehet Közép-Európának (Fotó: AFP)

– Mindez komoly felelősséggel jár, és Nyugat-Európa jelenlegi állapotát elnézve – gondolok itt a tömeges bevándorlásra, a szólásszabadság nyílt elnyomására, a választói akarat figyelmen kívül hagyására vagy az ellenzéki jelöltek elleni koncepciós perekre – mi, közép-európaiak csak magunkra számíthatunk

– húzta alá a szakértő.

– A helyzet az, hogy a valódi Európából mára csak Közép-Európa maradt. Egyedül itt őrizzük a civilizációnkat egykoron naggyá tevő valódi európai értékeket, az Isten, haza, család morális hármasegység mentén. Ez azt jelenti, hogy Európa újjászületése – ha lesz ilyen – bizonyosan tőlünk indul ki, és a térség patrióta gondolkodóinak ebben nagy szerepe lesz

– tette hozzá.

A fennkölt mellett természetesen vannak prózaibb okok is, amelyek miatt szükség van a regionális együtt gondolkodásra – hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán. Közép-Európa népeinek rengeteg közös gazdasági és biztonsági érdeke van, ezeknek a leghatékonyabban közösen tudunk érvényt szerezni. Egyre több szó esik például Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásáról, ami katasztrófával érne fel Közép-Európa biztonsága, gazdasága, kereskedelme és az itt élő emberek életszínvonalát tekintve – sorolta az elemző.

– Akkor is közös érdek ennek megakadályozása, ha ezt a térség nem minden kormánya ismeri fel. A patrióták feladata az, hogy a témát mindenhol napirenden tartsák, hogy valós társadalmi vita alakulhasson ki az ukrán csatlakozási folyamatról – ahelyett, hogy Brüsszel erőpolitikával kényszerítené azt ki

– emelte ki Koskovics Zoltán.

– Nagyon szoros és valós kölcsönös érdek fűződik az amerikai és közép-európai jobboldal együttműködéséhez

– szögezte le a szakértő.

A második Trump-adminisztráció – és az America First mozgalom – legfontosabb belpolitikai célja a progresszív-liberális (ha úgy tetszik, woke) birodalom letörése. Ez egyfelől megnyilvánul az amerikai belpolitikai küzdelemben – erről szól például a USAID leépítése is. Másrészt – ez egyértelműen látszik J. D, Vance alelnök müncheni beszédéből – az amerikai jobboldal tökéletesen tisztában van azzal, hogy a woke ökoszisztéma erőteljesen jelen van Európában, és már évtizedek óta önkényes hegemónként viselkedik a kontinensünkön – magyarázta a geopolitikai elemző.

– Ezért van az, hogy Washington politikai irányváltást vár el az uniótól, amit csak úgy van reális esélye kikényszeríteni, ha vannak helyben politikai szövetségesei – ez pedig nem más, mint Közép-Európa. Természetesen hazánknak ezen belül is kiemelkedő szerep jut, hisz Magyarország már másfél évtizede a nemzeti konzervativizmus útján halad

– fogalmazott.

Közép-Európának pedig óriási szüksége lesz egy erős szövetségesre az egyre diktatórikusabb, egyre inkább vagdalkozó Brüsszellel szemben. Így a közeljövőben egy dinamikus és virágzó kapcsolatrendszerre számíthatunk az Egyesült Államokkal, amely kiemelt fontosságú régióként tekint majd ránk. Mindezt a konferencián az új amerikai ügyvivő, Robert Palladino is hangsúlyozta – emlékeztetett Koskovics Zoltán.

A szakértő azonban nem optimista Európa rövid távú jövőjét tekintve.

– Az elkövetkező években az lesz a feladatunk, hogy egy lokális kivételt alkossunk az összeurópai negatív trendben. Az elmúlt két évtized liberális–technokrata európai vezetése olyan történelmi zsákutcába vezette az uniót, amelyből nehezen lehet majd kievickélni

– vélekedett.

Tönkretették a kontinensünk versenyképességét és kiemelt fontosságú ellátási láncokat szakítottak meg. Az Ukrajna-mánia közepette kiürítették a védelmi készleteket, és most arra készülnek, hogy egy vesztes proxyháború miatt több európai nemzedéket hajtsanak egy súlyos adósságcsapdába – sorolta a krízis elemeit Koskovics Zoltán.

Egy sikeres közép-európai együttműködés tompítani tudja a károkat, és meg tudja gátolni a legszörnyűbb végkifejleteket – például Ukrajna gyorsított csatlakozását az unióhoz. A hosszú távú történelmi feladatunk azonban az, hogy a józan ész európai forradalmának kiváltó szikrájává váljunk. Az unió politikai elitjét le kell cserélni – a közép-európaiak tudják, hogyan kell ezt csinálni – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)