Sikeresen újjáélesztették az óriásfarkast (Aenocyon dirus) – jelentette be a dallasi székhelyű Colossal Biosciences biotechnológiai cég. A vállalat hétfői közleménye szerint ez az első sikeres fajújraélesztés a világon – írja a CNN amerikai hírtelevízió. A Colossal 2021 óta dolgozik a mamut, a dodó és a tasmán tigris feltámasztásán, de a cég korábban nem hozta nyilvánosságra az óriásfarkasokkal kapcsolatos kutatását.
A Colossal tudósai ősi DNS-t, klónozást és génszerkesztési technológiát alkalmaztak, hogy módosítsák a szürke farkas – az óriásfarkas legközelebbi élő rokona – génjeit. Az eredmény egy olyan hibrid faj, amely megjelenésében hasonlít kihalt elődjére.
Az óriásfarkas, amely a Trónok harca című HBO-sorozatban szereplő félelmetes kutyafélét is ihlette, egykor Észak-Amerika csúcsragadozója volt. A Colossal szerint ezek a farkasok nagyobbak voltak a szürke farkasoknál, „kissé szélesebb fejjel, vastag világos szőrzettel és erősebb állkapoccsal” rendelkeztek.
A vállalat három óriásfarkas-kölyköt hozott létre, amelyek jelenleg egy titkos helyszínen élnek, egy három méter magas „állatkerti minőségű” kerítéssel körülvett kétezer hektáros területen. A létesítményt biztonsági személyzet, drónok és kamerák felügyelik.
Ez a hatalmas mérföldkő az első a sok eljövendő példa közül, amely demonstrálja, hogy a fajvisszaállítási technológiánk működik. Csapatunk egy tizenháromezer éves fogból és egy 72 ezer éves koponyából származó DNS-t használt fel, hogy egészséges óriásfarkas-kölyköket hozzon létre
– mondta el Ben Lamm, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója.
A tudósok két óriásfarkas-fosszíliából kivont ősi DNS segítségével két kiváló minőségű Aenocyon dirus genomot állítottak össze. Ezt összehasonlították a ma élő kutyafélék genomjaival, hogy azonosítsák az óriásfarkasra jellemző genetikai variánsokat. Ezután módosították a szürke farkas sejtjeit, tizennégy génben húsz módosítást végezve, mielőtt klónozták a legígéretesebb sejtvonalakat.
A genom 99,9 százalékban szürke farkas. Vita lesz a tudományos közösségben arról, hány gént kell megváltoztatni egy óriásfarkas létrehozásához, de ez inkább filozófiai kérdés. Hordozza az óriásfarkas génjeit, és ezek a gének jobban hasonlítanak egy óriásfarkasra, mint bármi, amit az elmúlt tizenháromezer évben láttunk. És ez nagyon menő
– vélekedett Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomikaprofesszora, a Colossal tanácsadója.
A Colossal reméli, hogy ugyanezek a technológiák segíthetnek a veszélyeztetett állatfajokon is. A vállalat hétfőn bejelentette, hogy két alom klónozott vörös farkast is létrehozott, amely a legkritikusabban veszélyeztetett farkasféle.
A fajvisszaállítás kritikusai azonban rámutatnak, hogy a projektbe fektetett hatalmas összegeket jobban fel lehetne használni máshol, és a hibrid állatok tenyésztése veszélyeztetheti a kihordásukhoz használt élő állatokat, Christopher Preston, a Montanai Egyetem környezeti filozófia professzora szerint azonban úgy tűnik, a Colossal etikusan járt el.
A Colossal átgondolt óvintézkedéseket tett a genetikai szerkesztések nem kívánt következményeinek kiszűrésére, kiküszöbölve azokat a kockázatos módosításokat, amelyekről ismert, hogy rossz eredményekhez vezetnek
– fogalmazott Preston.
Az viszont nehezen tudja elképzelni a professzor, hogy az óriásfarkasok szerepet játszanának az ökoszisztémában, márpedig állítása szerint ez a Colossal végső célja.
Az olyan államokban, mint Montana, jelenleg is nehézségeink vannak a szürke farkasok egészséges populációjának fenntartásával a fokozott politikai ellenállás miatt
– hívta fel a figyelmet a professzor.
Nehéz elképzelni, hogy az óriásfarkasokat valaha is szabadon engedjék, és ökológiai szerepet töltsenek be. Ezért fontos megkérdezni, milyen szerepet fognak betölteni az új állatok – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
