A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás célja, hogy a magyar emberek közvetlenül is kifejezhessék álláspontjukat Ukrajna európai uniós tagságáról. A kezdeményezésre azonban dühös reakció érkezett Kijevből: az ukrán sajtó heves támadást indított a magyar kormány és a magyar állampolgárok ellen, amiért merészelnek kérdéseket feltenni.
Ukrajna nem bírja a kritikát
A Jevropejszka Pravda szerint a magyar kormány „manipulatív és félelemkeltő” szavazólapokat küld szét, és „zavaró eszközökkel” próbálja akadályozni Ukrajna EU-csatlakozását. A cikk szerint „Orbán Viktor kormánya megpróbálja megfélemlíteni a lakosságot”, és állítólag azt állítja, hogy Ukrajna belépése „lerombolná a magyar gazdaságot”.
A magyar szavazás valódi célja, hogy a magyarok dönthessenek a jövőjüket érintő egyik legfontosabb kérdésben. Ezzel szemben az ukrán média „pszeudoreferendumként” gúnyolja a kezdeményezést, és azt állítja, hogy a szavazás eredménye eleve el van döntve.
A Voks 2025 szavazólapokat biztonsági papírra nyomtatták, hivatalos dokumentumokhoz használt szálakkal. Minden egyes lapot közjegyző jelenlétében ellenőriznek, hogy kizárják a visszaéléseket. A véleménynyilvánítás postai úton történik, a szavazás lezárásáig ingyenes válaszborítékkal lehet visszaküldeni a lapokat. A szavazás eredménye – bár nem jogi értelemben kötelező – politikai értelemben irányadó, ezt a kormány előre jelezte.
Ukrajna csatlakozása súlyos következményekkel járna
A cikk azt is állítja, hogy a magyar kormány a lakosságot ijesztgeti, és azt hirdeti, hogy Ukrajna uniós tagsága „hatalmas károkat okozna Magyarországnak”. Sőt azt írják: „ez százezer forintokat venne ki minden család zsebéből, veszélyeztetné a nyugdíjakat, a mezőgazdasági támogatásokat, a biztonságot és a munkahelyeket”.
A magyar aggodalmak nem alaptalanok.
A Századvég Alapítvány elemzése szerint Ukrajna uniós csatlakozása Magyarország számára évi 2000 milliárd forintos közvetlen kiadást jelentene – ez majdnem félmillió forint évente minden háztartásra lebontva. Emellett komoly biztonsági kockázatokkal is számolni kell. Az orosz–ukrán háborúból hazatérő katonák visszailleszkedése, az ellenőrizetlen fegyverek és a szervezett bűnözés már most is gondot jelent – ha Ukrajna belépne az EU-ba, ezek a problémák az unió többi tagállamára is átterjednének.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint az Európai Unió csak egy működőképes államot vehet fel, egy olyan országot, ahol a szervezett bűnözés nagymértékben jelen van, nem lenne szabad csatlakoztatni.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna előbb válik taggá, mint ahogy a szükséges reformokat végrehajtja, az hosszú távú veszélyt jelent az egész közösségre.
A magyar gazdák és családok is veszélyben lennének
Az ukrán cikk azt is állítja, hogy a magyar kormány szerint „Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot”.
Az ukrán mezőgazdaság már most is súlyos piaci torzulásokat okoz: dömpingáruk árasztják el az uniós piacokat, miközben a nyugati cégek olyan versenyelőnyt élveznek, amelyet az uniós gazdák nem kaphatnak meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint „az ukrán agrárgazdaságok koncentráltsága lehetővé teszi, hogy gyorsan elárasszák az EU piacát”, és ez különösen veszélyes lehet a magyar mezőgazdaságra.
A közösségi támogatások is megcsappannának, ha Ukrajna belépne az unióba.
Az agrárbüdzsé véges, és egy olyan ország, amely az EU termőföldjeinek harmadával rendelkezik, komoly versenytársa lenne a magyar gazdáknak – támogatásban és termelésben egyaránt.
Jogunk van kérdezni Ukrajnáról
Az ukrán sajtó nem először próbálja lejáratni a magyar kormány döntéseit. Egy évvel ezelőtt is hasonló hisztérikus hangnemben bírálták a kapcsolatokkal kapcsolatos nemzeti konzultációt.
Most azonban már egy véleménynyilvánító szavazás is kiverte a biztosítékot.
A magyar kormány – szemben a brüsszeli kényszerrel – lehetőséget ad az állampolgároknak arra, hogy elmondják a véleményüket. Ezt hívják demokráciának. Aki pedig ezt támadja, nem a kormányt bírálja, hanem a magyar emberek jogát vitatja el arra, hogy beleszóljanak a jövőjükbe.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
