Herbert Kickl, az FPÖ elnöke is felszólal a CPAC Hungaryn

Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke is felszólal a CPAC Hungary konferencián. Az osztrák patrióta politikus, a nemzeti szuverenitás, a határvédelem és a globalista törekvésekkel szembeni fellépés élharcosa is megosztja véleményét a CPAC Hungary közönségével.

Herbert Kickl Fotó: Csudai Sándor

Nem csevegni jöttünk, hanem küzdeni

A CPAC célját így határozta meg: „Nem azért jöttünk össze, hogy csak kötetlenül beszélgessünk és ismerkedjünk. Nem – azért vagyunk itt, mert tudjuk, hogy közös feladatunk van.” Sürgető veszélyként írta le a jelenlegi helyzetet:

Politikai vészhelyzet van. A globalisták már rég felvették a kesztyűt, és piszkos eszközökkel harcolnak. Csak a saját érdekeik számítanak nekik.

Ezért a feladat szerinte most a patriótáké: „Most rajtunk a sor. Nekünk kell megvédenünk a nemzetet, az identitást, az igazságot – hogy feltartóztassuk a globalistákat, visszaverjük támadásaikat, véget vessünk a taktikáiknak és megvédjük saját hazánkat. Ez csak rajtunk múlik.”

Az FPÖ mint mozgalom: Dávid harca Góliáttal

Kickl saját pártjának példáját hozta: „Ausztriában a szabadságpárt – amely mára valódi mozgalommá nőtte ki magát – megmutatta, mit jelent az elkötelezettség.”

Hangsúlyozta, hogy kisebbségből is lehet eredményesen harcolni:

Felerősödtünk, és felléptünk a túlhatalom ellen – úgy, mint Dávid Góliáttal szemben.

Az Európai Unió jelenlegi működését élesen bírálta: „Egy olyan EU ellen, amely nem összeköt, hanem elnyom. Egy olyan egységpárt ellen, amely csak egységes véleményt és egységes megoldásokat fogad el. Egy monokultúrát épít – a tömeges migráció, a genderátnevelés, a klímakommunizmus és a fősodratú médiák révén.”

A média szerepéről így nyilatkozott:

A mainstream média gyakorlatilag egy lélegeztetőgép, amely életben tartja ezt a politikai kasztrendszert.

De mint mondta, a nyomás nem gyengítette, hanem megerősítette őket: „Ez az ellenállás nem gyengített minket – hanem megerősített. És történelmi áttörést értünk el: országos választásokon mi lettünk a legerősebb párt a törvényhozásban.” Ezért világos célkitűzést fogalmazott meg: „Megígérem: a következő lépés a szabadságpárti kancellár és egy szabadságpárti kormányprogram lesz. Ezt is elérjük – nem tudnak megállítani bennünket.”

Nem az elit, hanem a nép oldalán

Kickl szerint pártja azért sikeres, mert hitelesen képviseli a népet.

Miért van ez így? Azért, mert nem az önmaguk által kinevezett elitet képviseljük, hanem a nemzetet, a népet.

A szabadságpárt hozzáállása – mint mondta – az emberek érzéseire és gondolkodására épül:
„Megérezzük, hogyan érez a többség. Úgy gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk, ahogy a nemzet túlnyomó többsége tenné, ha dönthetne.” Szerinte ez a valódi, népközeli politika.

Ez a jó politika – amely szemmagasságban zajlik, és szuverén elveket követ. Mi a néphez fordulunk, nem a globalistákhoz.

Brüsszel a közös harc első frontvonala

Kickl az EU-t a globalisták legfontosabb eszközeként írta le:

A globalisták elleni harc első frontvonala valóban Brüsszelen keresztül húzódik.

Kemény szavakkal illette az EU mai működését:

Az Európai Unió, ahogyan ma működik, a szuverén államok Európájának megcsúfolása. Brüsszel mára egy hatalmi központtá torzult, amely nem szolgálja, hanem átneveli a nemzeteket, az államokat és a polgárokat – a bürokraták igényei szerint.

Kickl több konkrét területen is bírálta az uniós politikát.

Bevándorlás:
„A migrációs politika kikényszerített elosztási kvótákról és fogadóbizottságokról szól – határvédelem helyett.”

Energiaügyek:
„A klíma- és energiapolitika bürokratizmushoz, tilalmakhoz, dráguláshoz és ellátási zavarokhoz vezet – mindezt egy világidegen ökofanatizmus nevében.”

Igazságszolgáltatás:
„Az igazságszolgáltatás terén az EU hatóságai aláássák a nemzeti szuverenitást.”

Összegzése szerint:

Bármerre nézünk – csak rombolást látunk. És mindez az állítólagos haladás jegyében történik.

Küldetés: az anyaországok Európája

Zárásként Kickl világos küldetést fogalmazott meg:
„Kedves barátaim! A mi küzdelmünk, a mi megbízatásunk, a hivatásunk az, hogy létrehozzuk az anyaországok Európáját. De semmilyen áron nem engedhetjük, hogy helyette egy idegenek által meghatározott Európa jöjjön létre.”

Így fogalmazott:

Ezt vissza kell szorítanunk. Hozzuk vissza a józan észt – és maradjunk mi az urak a saját hazánkban!

Herbert Kickl szerint a globalista elit háborúkkal és válságokkal próbálja elvonni a figyelmet a valódi fenyegetésről. „Emlékeznünk kell arra, hogy miközben háborúkkal és állandó krízisekkel próbálnak félelemben tartani bennünket, a háttérben egy rendkívül veszélyes, alattomos projekt zajlik – a digitális diktatúra kiépítése.” Azokkal szemben, akik ellent mernek mondani, Kickl szerint a rendszer brutálisan lép fel.

A kritikusokat cenzúrázzák, szélsőségesként bélyegzik meg, biztonsági kockázatnak nevezik, delegitimálják, gazdaságilag ellehetetlenítik – természetesen mindezt a »biztonság« nevében.

Ez szerinte totális ellenőrzéshez vezet. „Chateket olvasnak, számlákat figyelnek, mozgásokat követnek – tudni akarják, mikor, mit, kivel és miről beszélünk. A digitális azonosítást, chatellenőrzést és szociális felelősségvállalást hirdetik – de mi nevén nevezzük: ez a totális kontroll a polgárok felett.” Ezért a patrióták egyik legfontosabb küldetése:

A mi missziónk, hogy kimondjuk: elég. Védjük meg és őrizzük meg a magánszféra szentségét, mert ez a szabadság egyik központi eleme.

A migráció nem sors, hanem döntés kérdése

Kickl ezután a patrióta mozgalmak közös kulcskérdésére tért rá: „A migráció nem sors – még ha ezt is próbálják elhitetni velünk. A migráció egy döntő kérdés, amely meghatározza Európa jövőjét.”

Súlyos képet festett:

A migráció dönti el, hogy Európa Európa marad-e. Hogy Bécs, Berlin, Párizs néhány év múlva még osztrák, német, francia város lesz-e, vagy csupán a múlt egykori kultúrájának halott díszlete.

Kickl szerint a migráció nem véletlen, hanem tudatos projekt része. „Ez egy terv része. Egy tudatosan irányított etnikai és kulturális átalakítás. Ezt nem megállítani akarják – éppen ellenkezőleg: szervezik, támogatják, félremagyarázzák.” A civil szervezeteket is bírálta: „Ezek a szervezetek nem nemes segítők, hanem csempészhálózatok részei, politikai és ideológiai megbízatással.” Az integrációról így vélekedett: „Az integráció hazugság. Valójában arról szól, hogy a többség alkalmazkodjon a kisebbséghez.”

Ausztria nem bevándorlóország

Kickl leszögezte: „Mi, osztrák patrióták azt mondjuk: Ausztria nem bevándorlóország, és soha nem is lesz az!” A szabályok szigorúságát is egyértelműsítette:

Az illegalitásnak sosem szabad megérnie. Sem tartózkodási engedéllyel, sem pénzügyi juttatásokkal.

Majd hozzáfűzte: „A menedékkérők helye nem Európában van, hanem a kontinensünkön kívül. A bűnöző külföldieket következetesen ki kell utasítani. A szociális állam pedig a saját polgárait szolgálja, nem a bevándorlókat.”

Kickl a hazafias politikát igazságosságként értelmezte: „Ez nem idegengyűlölet, ez igazságosság. Aki szereti a hazáját, támogatja saját polgárait. Aki elárulja őket, az áruló.” Ezután a politikai küzdelem valódi természetéről beszélt: „A mi politikai harcunk nem pusztán a százalékokról szól, bár természetesen azokról is. De a választási eredmények csupán eszközök.” A valódi cél az elvek védelme: „A mi munkánk középpontjában az elvekért folyó küzdelem áll – az igazságért, a hazugság ellen, az identitásért, a szuverenitásért, a szabadságért.”

A szabadság hulláma elindult

Kickl szerint Európa fordulóponthoz érkezett: „A jó hír az, hogy az emberek ébredeznek. Egyre többen ismerik fel magukat abban, amit mi mondunk, amit mi tervezünk, amiért küzdünk.” Ez egy történelmi folyamat: „Európában szabadsághullám van kibontakozóban. Növekszik az ellenállás a brüsszeli imperializmus ellen, amely saját állampolgárai és államai ellen fordult.”

A rendszer válasza – mondta – nem erő, hanem kétségbeesés:

A rendszer nyomása, a strukturális erőszak, amely e hullám ellen irányul, nem az erő jele, hanem a kétségbeesés hangja.

Záróüzenete egyszerre reménykeltő és harcra hívó: „A szél megfordult, viharrá vált, és most a globalisták arcába csap. A patrióták ideje elérkezett Európa-szerte. És ez így van jól!”

Herbert Kickl a beszéd végén visszautalt a patrióták gyakori megbélyegzésére: „Nekünk pedig, az úgynevezett populistáknak – azok a »gonosz populisták« – megvan a jogunk, mert mi voltunk azok, akik figyelmeztettünk.” Hangsúlyozta, hogy korábban mellőzött hangból mára reménnyé váltak: „Mi voltunk, akik a part szélén álltunk. Most viszont mi vagyunk a többség reménye.”

Azért jöttünk, hogy győzzünk

A patrióta mozgalom célját világosan megfogalmazta: „Kedves barátaim, azért jöttünk, hogy maradjunk, és azért jöttünk, hogy győzzünk.” A jövő nemzedékeiért vállalt felelősséget is kiemelte:

Mi legyünk a remény mindazoknak, akik nem ijednek meg, akik megvédik az európai civilizációkat, és akik a hangját képviselik azoknak a gyerekeknek, akik még meg sem születtek, de megvan a joguk arra, hogy egészséges, biztonságos, szabad és békés hazában nőjenek fel, ép családokban.

Kickl egyértelműen elutasította a föderalista Európa-modellt: „Számunkra biztos, hogy a polgár nem alattvaló. Az országaink nem fióktelepei egy brüsszeli konszernnek.” Hozzátette: „A törvényeink nem kevésbé érvényesek, mint az Európai Unió szabályai. És a nép nem zavaró tényező a demokrácián belül, hanem annak a szíve.”

Harcra fel – a patrióták Európájáért

A beszéd zárásában mozgósító felhívást intézett a hallgatósághoz: „Ebben az értelemben harcoljunk!”

Majd köszönetet mondott a magyaroknak: „Köszönöm szépen. Köszönöm a büszke vendéglátó országnak. Köszönöm, Magyarország!” Végül lelkes kiáltással fejezte be:

És azt kiáltom önöknek szívem mélyéről, meggyőződésemből: éljen az erős Európa, a nemzetek erős Európája! Éljen a patrióták kora! Harcoljunk, harcoljunk, és üssük ki a globalistákat!

Borítókép: CPAC Hungary