A CPAC Hungary egyik kiemelt felszólalója Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és az osztrák Nemzeti Tanács tagja. Kickl jelenléte is jelzi, hogy a rendezvény Ausztriában is egyre nagyobb politikai figyelmet kap.

Fotó: Csudai Sándor
Herbert Kickl is a CPAC Hungary vendége
Halló, Magyarország! Halló! Üdvözlet Magyarországnak! Kedves Budapest! Kedves barátaim! Tisztelt vendégeink!
– kezdte beszédét Herbert Kickl. Külön köszöntötte a nemzetközi patriótaközösséget is. Kickl szerint Magyarország az ellenállás jelképe lett.
Fantasztikus megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ma itt, Budapesten beszélhetek önök előtt, előttetek. Egy olyan országban vagyunk most, amely sokunk számára az ellenállás és a meg nem hajlás szimbólumává vált.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország példát mutat Európának:
Magyarország azt bizonyítja, hogy egy nemzetállam képes kiállni magáért – ha van benne akarat és bátorság.
Kickl köszönetet mondott a magyar vezetésnek és népnek:
Köszönöm a CPAC Hungary szervezőinek, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, és a nagyszerű magyar nemzetnek a bátorságukat. Nagyon nagyra értékelem ezt, mert ez azt mutatja, hogy valódi meggyőződés áll mögötte.
A politikai Harcosok Klubja Budapestről indul
Erőteljes politikai üzenetet fogalmazott meg:
Köszönöm ezt a színpadot, ezt a lehetőséget – innen meg lehet mutatni Brüsszelnek és egész Európának, hogy igenis kiállhatunk magunkért, a patriótákért, és képesek vagyunk talpra állni a saját érdekeinkért.
Majd hozzátette:
És igen, itt kezdődik a politikai Harcosok Klubja!
„Ez olyan, mint egy filmcím. Egy igazi kasszasiker, egy új Netflix-sorozat – de semmi ilyesmiről nincs szó. Ez a mi politikai valóságunk, ebben a világban élünk” – fogalmazott Herbert Kickl. Szerinte a politikai frontvonalak ma világosabbak, mint valaha:
A frontok teljesen világosak. Egyik oldalon a sötét oldal, a sötét globalista hatalmi oldal áll, a maga ideológiai vakságával, arroganciájával, a hatalommal való visszaéléssel és a nép iránti megvetéssel.
A másik oldalon – mondta – a patrióták sorakoznak fel:
„A másik oldalon pedig mi állunk – mi mindannyian, patrióták, akik megvédik hazájukat, a szabadságot, a hagyományokat, az igazságot – vállvetve, nemzetközi szinten is.”
Nem csevegni jöttünk, hanem küzdeni
A CPAC célját így határozta meg: „Nem azért jöttünk össze, hogy csak kötetlenül beszélgessünk és ismerkedjünk. Nem – azért vagyunk itt, mert tudjuk, hogy közös feladatunk van.” Sürgető veszélyként írta le a jelenlegi helyzetet:
Politikai vészhelyzet van. A globalisták már rég felvették a kesztyűt, és piszkos eszközökkel harcolnak. Csak a saját érdekeik számítanak nekik.
Ezért a feladat szerinte most a patriótáké: „Most rajtunk a sor. Nekünk kell megvédenünk a nemzetet, az identitást, az igazságot – hogy feltartóztassuk a globalistákat, visszaverjük támadásaikat, véget vessünk a taktikáiknak és megvédjük saját hazánkat. Ez csak rajtunk múlik.”
Az FPÖ mint mozgalom: Dávid harca Góliáttal
Kickl saját pártjának példáját hozta: „Ausztriában a szabadságpárt – amely mára valódi mozgalommá nőtte ki magát – megmutatta, mit jelent az elkötelezettség.”
Hangsúlyozta, hogy kisebbségből is lehet eredményesen harcolni:
Felerősödtünk, és felléptünk a túlhatalom ellen – úgy, mint Dávid Góliáttal szemben.
Az Európai Unió jelenlegi működését élesen bírálta: „Egy olyan EU ellen, amely nem összeköt, hanem elnyom. Egy olyan egységpárt ellen, amely csak egységes véleményt és egységes megoldásokat fogad el. Egy monokultúrát épít – a tömeges migráció, a genderátnevelés, a klímakommunizmus és a fősodratú médiák révén.”
A média szerepéről így nyilatkozott:
A mainstream média gyakorlatilag egy lélegeztetőgép, amely életben tartja ezt a politikai kasztrendszert.
De mint mondta, a nyomás nem gyengítette, hanem megerősítette őket: „Ez az ellenállás nem gyengített minket – hanem megerősített. És történelmi áttörést értünk el: országos választásokon mi lettünk a legerősebb párt a törvényhozásban.” Ezért világos célkitűzést fogalmazott meg: „Megígérem: a következő lépés a szabadságpárti kancellár és egy szabadságpárti kormányprogram lesz. Ezt is elérjük – nem tudnak megállítani bennünket.”
Nem az elit, hanem a nép oldalán
Kickl szerint pártja azért sikeres, mert hitelesen képviseli a népet.
Miért van ez így? Azért, mert nem az önmaguk által kinevezett elitet képviseljük, hanem a nemzetet, a népet.
A szabadságpárt hozzáállása – mint mondta – az emberek érzéseire és gondolkodására épül:
„Megérezzük, hogyan érez a többség. Úgy gondolkodunk, beszélünk és cselekszünk, ahogy a nemzet túlnyomó többsége tenné, ha dönthetne.” Szerinte ez a valódi, népközeli politika.
Ez a jó politika – amely szemmagasságban zajlik, és szuverén elveket követ. Mi a néphez fordulunk, nem a globalistákhoz.
Brüsszel a közös harc első frontvonala
Kickl az EU-t a globalisták legfontosabb eszközeként írta le:
A globalisták elleni harc első frontvonala valóban Brüsszelen keresztül húzódik.
Kemény szavakkal illette az EU mai működését:
Az Európai Unió, ahogyan ma működik, a szuverén államok Európájának megcsúfolása. Brüsszel mára egy hatalmi központtá torzult, amely nem szolgálja, hanem átneveli a nemzeteket, az államokat és a polgárokat – a bürokraták igényei szerint.
Kickl több konkrét területen is bírálta az uniós politikát.
Bevándorlás:
„A migrációs politika kikényszerített elosztási kvótákról és fogadóbizottságokról szól – határvédelem helyett.”
Energiaügyek:
„A klíma- és energiapolitika bürokratizmushoz, tilalmakhoz, dráguláshoz és ellátási zavarokhoz vezet – mindezt egy világidegen ökofanatizmus nevében.”
Igazságszolgáltatás:
„Az igazságszolgáltatás terén az EU hatóságai aláássák a nemzeti szuverenitást.”
Összegzése szerint:
Bármerre nézünk – csak rombolást látunk. És mindez az állítólagos haladás jegyében történik.
Küldetés: az anyaországok Európája
Zárásként Kickl világos küldetést fogalmazott meg:
„Kedves barátaim! A mi küzdelmünk, a mi megbízatásunk, a hivatásunk az, hogy létrehozzuk az anyaországok Európáját. De semmilyen áron nem engedhetjük, hogy helyette egy idegenek által meghatározott Európa jöjjön létre.”
Így fogalmazott:
Ezt vissza kell szorítanunk. Hozzuk vissza a józan észt – és maradjunk mi az urak a saját hazánkban!
Herbert Kickl szerint a globalista elit háborúkkal és válságokkal próbálja elvonni a figyelmet a valódi fenyegetésről. „Emlékeznünk kell arra, hogy miközben háborúkkal és állandó krízisekkel próbálnak félelemben tartani bennünket, a háttérben egy rendkívül veszélyes, alattomos projekt zajlik – a digitális diktatúra kiépítése.” Azokkal szemben, akik ellent mernek mondani, Kickl szerint a rendszer brutálisan lép fel.
A kritikusokat cenzúrázzák, szélsőségesként bélyegzik meg, biztonsági kockázatnak nevezik, delegitimálják, gazdaságilag ellehetetlenítik – természetesen mindezt a »biztonság« nevében.
Ez szerinte totális ellenőrzéshez vezet. „Chateket olvasnak, számlákat figyelnek, mozgásokat követnek – tudni akarják, mikor, mit, kivel és miről beszélünk. A digitális azonosítást, chatellenőrzést és szociális felelősségvállalást hirdetik – de mi nevén nevezzük: ez a totális kontroll a polgárok felett.” Ezért a patrióták egyik legfontosabb küldetése:
A mi missziónk, hogy kimondjuk: elég. Védjük meg és őrizzük meg a magánszféra szentségét, mert ez a szabadság egyik központi eleme.
A migráció nem sors, hanem döntés kérdése
Kickl ezután a patrióta mozgalmak közös kulcskérdésére tért rá: „A migráció nem sors – még ha ezt is próbálják elhitetni velünk. A migráció egy döntő kérdés, amely meghatározza Európa jövőjét.”
Súlyos képet festett:
A migráció dönti el, hogy Európa Európa marad-e. Hogy Bécs, Berlin, Párizs néhány év múlva még osztrák, német, francia város lesz-e, vagy csupán a múlt egykori kultúrájának halott díszlete.
Kickl szerint a migráció nem véletlen, hanem tudatos projekt része. „Ez egy terv része. Egy tudatosan irányított etnikai és kulturális átalakítás. Ezt nem megállítani akarják – éppen ellenkezőleg: szervezik, támogatják, félremagyarázzák.” A civil szervezeteket is bírálta: „Ezek a szervezetek nem nemes segítők, hanem csempészhálózatok részei, politikai és ideológiai megbízatással.” Az integrációról így vélekedett: „Az integráció hazugság. Valójában arról szól, hogy a többség alkalmazkodjon a kisebbséghez.”
Ausztria nem bevándorlóország
Kickl leszögezte: „Mi, osztrák patrióták azt mondjuk: Ausztria nem bevándorlóország, és soha nem is lesz az!” A szabályok szigorúságát is egyértelműsítette:
Az illegalitásnak sosem szabad megérnie. Sem tartózkodási engedéllyel, sem pénzügyi juttatásokkal.
Majd hozzáfűzte: „A menedékkérők helye nem Európában van, hanem a kontinensünkön kívül. A bűnöző külföldieket következetesen ki kell utasítani. A szociális állam pedig a saját polgárait szolgálja, nem a bevándorlókat.”
Kickl a hazafias politikát igazságosságként értelmezte: „Ez nem idegengyűlölet, ez igazságosság. Aki szereti a hazáját, támogatja saját polgárait. Aki elárulja őket, az áruló.” Ezután a politikai küzdelem valódi természetéről beszélt: „A mi politikai harcunk nem pusztán a százalékokról szól, bár természetesen azokról is. De a választási eredmények csupán eszközök.” A valódi cél az elvek védelme: „A mi munkánk középpontjában az elvekért folyó küzdelem áll – az igazságért, a hazugság ellen, az identitásért, a szuverenitásért, a szabadságért.”
A szabadság hulláma elindult
Kickl szerint Európa fordulóponthoz érkezett: „A jó hír az, hogy az emberek ébredeznek. Egyre többen ismerik fel magukat abban, amit mi mondunk, amit mi tervezünk, amiért küzdünk.” Ez egy történelmi folyamat: „Európában szabadsághullám van kibontakozóban. Növekszik az ellenállás a brüsszeli imperializmus ellen, amely saját állampolgárai és államai ellen fordult.”
A rendszer válasza – mondta – nem erő, hanem kétségbeesés:
A rendszer nyomása, a strukturális erőszak, amely e hullám ellen irányul, nem az erő jele, hanem a kétségbeesés hangja.
Záróüzenete egyszerre reménykeltő és harcra hívó: „A szél megfordult, viharrá vált, és most a globalisták arcába csap. A patrióták ideje elérkezett Európa-szerte. És ez így van jól!”
Herbert Kickl a beszéd végén visszautalt a patrióták gyakori megbélyegzésére: „Nekünk pedig, az úgynevezett populistáknak – azok a »gonosz populisták« – megvan a jogunk, mert mi voltunk azok, akik figyelmeztettünk.” Hangsúlyozta, hogy korábban mellőzött hangból mára reménnyé váltak: „Mi voltunk, akik a part szélén álltunk. Most viszont mi vagyunk a többség reménye.”
Azért jöttünk, hogy győzzünk
A patrióta mozgalom célját világosan megfogalmazta: „Kedves barátaim, azért jöttünk, hogy maradjunk, és azért jöttünk, hogy győzzünk.” A jövő nemzedékeiért vállalt felelősséget is kiemelte:
Mi legyünk a remény mindazoknak, akik nem ijednek meg, akik megvédik az európai civilizációkat, és akik a hangját képviselik azoknak a gyerekeknek, akik még meg sem születtek, de megvan a joguk arra, hogy egészséges, biztonságos, szabad és békés hazában nőjenek fel, ép családokban.
Kickl egyértelműen elutasította a föderalista Európa-modellt: „Számunkra biztos, hogy a polgár nem alattvaló. Az országaink nem fióktelepei egy brüsszeli konszernnek.” Hozzátette: „A törvényeink nem kevésbé érvényesek, mint az Európai Unió szabályai. És a nép nem zavaró tényező a demokrácián belül, hanem annak a szíve.”
Harcra fel – a patrióták Európájáért
A beszéd zárásában mozgósító felhívást intézett a hallgatósághoz: „Ebben az értelemben harcoljunk!”
Majd köszönetet mondott a magyaroknak: „Köszönöm szépen. Köszönöm a büszke vendéglátó országnak. Köszönöm, Magyarország!” Végül lelkes kiáltással fejezte be:
És azt kiáltom önöknek szívem mélyéről, meggyőződésemből: éljen az erős Európa, a nemzetek erős Európája! Éljen a patrióták kora! Harcoljunk, harcoljunk, és üssük ki a globalistákat!
Borítókép: CPAC Hungary