Több százezer fős utánpótlással jelenne meg Európában a brutális ukrán maffia

Az ukrán maffia az egyik legjobban szervezett és legbrutálisabb bűnszervezet – mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Ha az ország csatlakozna az Európai Unióhoz, az a szervezett bűnözésben utazók dolgát könnyítené meg. A brüsszeli vezetők úgy tesznek, mintha nem létezne a probléma.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: NurPhoto via AFP

Nemcsak Európában, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is az egyik legjobban szervezett, mereven hierarchizált és legbrutálisabb szervezet az ukrán maffia – árulta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Ukrajna európai uniós csatlakozása rászabadítaná Európára az ukrán maffiát (Illusztráció, forrás: Pixabay)

Még az Egyesült Államokban is az FBI nagyon kemény kézzel és hosszú évek munkájával tudta hátrébb szorítani őket a bűnözői listán, és ha valaki látta a Keresztapa című filmet, akkor az egy könnyed lányregény az ukrán maffiához képest

– fogalmazott a szakértő.

Ezek a szervezetek alapvetően mindig két dologgal operálnak. Az egyik a hírük, a másik pedig a brutalitásuk.

És a hírüket illetően ez már messze megelőzi őket, és ez is mindig egy tudatos építkezés a szervezett bűnözés részéről. Ez azért is fontos, mert amikor egy új területet hódítanak meg, akkor a helyben lévő honi szervezett bűnözői csoportokat, és a külföldieket is, ki kell szorítaniuk, hogy hozzáférjenek a zsírosabb üzletekhez

– magyarázta Horváth József.

Ennek egyik útja az, hogy már megelőzi őket a hírük, és a többiek önként átadják a piacot, legyen az drog, prostitúció, illegális fegyver, cigarettakereskedelem – sorolta a szakértő.

Ha ez nem elég hatásos, akkor jönnek a demonstratív és direkt nagyon brutális összecsapások. Amikor nemcsak arról van szó, hogy mint egy rendes kocsmai verekedésben eldöntik, hogy ki az erősebb, hanem tudatosan olyan sérüléseket okoznak, olyan fellépéssel jelennek meg, ami erőt demonstrál, és utána pedig a brutalitásuknak híre is megy

– mutatott rá.

Magyarország a kilencvenes évek elején, a rendszerváltozás utáni első nyolc-tíz évben már megtapasztalta az ukrán maffia „áldását”.

Az első kormány idején a rendőrség és a titkosszolgálatok nagyon jelentős erőket mozgattak meg annak érdekében, hogy ki lehessen őket szorítani. Itt még ugye szerepet játszottak az első időszakban a volt szovjet hadseregből kijött különleges egységek katonái is

– emlékeztetett Horváth József.

A speciális kiképzést kapott, a fronton is szolgált volt katonákat felszívja a maffia, részben a szaktudásuk, részben amiatt, hogy számukra ez a fajta brutalitás egyáltalán nem idegen, hiszen megszokták, hogy az marad életben egy háborúban, aki erősebb, gyorsabb, agresszívabb.

Most pedig az orosz–ukrán háború több százezer fős utánpótlást jelenthet, és ez komoly veszély nem csupán Magyarország és Európa, de az egész világ számára.

Ez egy konkrét fenyegetés, hogy ezek az előbb-utóbb munkanélkülivé váló harcosok keresik majd az új megélhetést, keresik az új fizetőképes piacot, gazdát

– emelte ki a szakértő.

Amennyiben Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozna az Európai Unióhoz, ez azt jelentené, hogy a munkaerő szabad áramlásának örve alatt gyakorlatilag mindenféle kontroll és ellenőrzés nélkül mozoghatnának Európában – hívta fel a figyelmet Horváth József.

Innentől kezdve pedig szabad az út előttük, tehát a velük szembeni fellépés, ellenőrzés még sokkal nehezebbé válik, akár a titkosszolgálatokat, akár a rendőrséget illetően

– húzta alá a szakértő.

Ukrajna uniós csatlakozása esetén el kellene gondolkozni azon, hogy önálló szervezeti egységeket hozzanak létre, és oda a legjobban képzett, legtapasztaltabb embereket csoportosítsák át. Ők viszont nyilvánvalóan hiányoznának máshonnan – tette hozzá.

Ehhez képest Brüsszel úgy tesz, mintha nem létezne a probléma.

Az Európai Unió homokba dugja a fejét. Ezt láttuk egyébként az illegális migráció kapcsán is, amikor észak-afrikai és közel-keleti bűnbandák megjelentek az unión belül, és mondjuk átvették a helyi drogpiacot, az EU ezt úgy nézi, mintha nem az illegális migrációval jött volna létre ez a probléma

– hangsúlyozta Horváth József.

Sok mindenről beszél az unió vezetése Brüsszelben, de csak úgy, mint az összes többi, a gazdaságot, a mezőgazdaságot és a többit érintő kihívások esetében, a szervezett bűnözés megjelenésével kapcsolatban is becsukják a szemüket és félrefordítják a fejüket – mondta a szakértő.

Ennek ellenére a brüsszeli politikusok egymással versengve propagálják Ukrajna gyorsított, akár 2030 előtti uniós csatlakozását. A sort Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság nemrég bíróság által elmarasztalt elnöke kezdte, aki a februárban, az orosz invázió harmadik évfordulóján Kijevben tartott találkozón a litván elnök szavaira reagálva így fogalmazott:

Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra.

Azóta a lehetséges következményekre és az európai polgárok érdekeire fittyet hányva az Európai Unió vezető politikusai egymás után tettek hitet Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása mellett.

Mi vagyunk Európa pártja, mi vagyunk a jogállamiság pártja, és mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja

– szögezte le például Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke.

Weber az EPP összes tagja, így a Magyar Péter és a Tisza Párt részéről is elvárja Ukrajna teljes és feltétel nélküli támogatását, aminek a tiszás EP-képviselők fegyelmezetten eleget is tesznek.
Borítókép: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: NurPhoto via AFP)