A szerző állítása szerint a 2024 júniusában Finnországban tartott NATO-ülésen a balti és skandináv országok külügyminiszterei nyíltan kijelentették, hogy céljuk az orosz tengeri áruszállítás megbénítása. Ennek része az is, hogy megalkották a orosz árnyékflotta fogalmát – ezzel az orosz tankerhajókat próbálják katonai fenyegetésként beállítani.
Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, a legújabb, 17. orosz szankciós csomag legfontosabb eleme az orosz árnyékflotta kétszáz hajójának szankcionálása, ami számukra megtiltja az uniós kikötőkbe való behajózást – ezzel próbálják Putyint az orosz–ukrán háború befejezésére rákényszeríteni.
Putkonen szerint először környezeti fenyegetésként, később félkatonai fenyegetésként kezelték ezeket a tankerhajókat, amelyek veszélyeztethetik az Északi-tenger alatt futó infrastruktúrát. Ugyanakkor 2025 elején a nyugati hírszerzések is elismerték: nincs bizonyíték arra, hogy az orosz hajók bármilyen károkozásért lennének felelősek. A helyzet karácsony napján eszkalálódott, amikor a finn fegyveres erők elfoglalták az Eagle S nevű orosz olajszállító tankert a nemzetközi vizeken, bármilyen bizonyíték nélkül.
Oroszország ezt a lépést a nemzetközi jog megsértésének, konkrétan kalózkodásnak nevezte.
Ezután a NATO katonai műveletet indított az Északi-tengeren, ami azóta is tart. Jelenleg több tucat NATO-hadihajó és több ezer tengerészgyalogos vesz részt a hadgyakorlaton, amelyek célja az orosz tengeri áruszállítás akadályozása. A Jaguar nevű orosz tankerhajó észt elfogási kísérletét az orosz légierő akadályozta meg, válaszul pedig Moszkva feltartóztatta az Észtországból indult Green Admire tankert. A konfliktushoz Lengyelország is csatlakozott, megtámadva egy másik orosz hajót.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!