Kína és Oroszország is multipolárissá szeretné tenni a világot

Történelmi csúcsponton vannak jelenleg az orosz–kínai kapcsolatok – emelte ki a Magyar Nemzetnek Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Oroszország és Kína egyaránt multipolárissá szeretné tenni a világot, Magyarország pedig egyfajta összekötő kapocs szerepet tölthet be.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Xinhua via AFP

Ezért aztán mindazokat a kérdéseket, amelyek konfliktusok forrásai lehetnének, inkább a szőnyeg alá söprik. Ilyen például a Közép-Ázsia feletti befolyás, amelyen akár össze is veszhetne a két ország, de nem teszik, mert sokkal fontosabb az amerikai veszély elhárítása, mint az, hogy melyik országba ki mit szállít. Ugyanígy félretették a területi vitákat is, azok jelenleg nincsenek, holott a legutóbbit csak 2008-ban sikerült rendezni, és ha ellenséges lenne a viszony, bármelyik fél kitalálhatná, hogy történelmileg máshol is húzódott az a határ – vélekedett a szakértő.

Szintén együttműködik Kína és Oroszország a nemzetközi színtéren.

Mindkét országnak stratégiai célja az amerikai hegemónia lebontása, az egypólusú pillanat befejezése, hogy multipoláris világrend legyen

– fogalmazott Salát Gergely.

Ennek érdekében minden fórumon egyeztetik a mozgásukat, és minden fórumot a multipolaritás irányába igyekeznek elvinni, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában is általában közösen szavaznak. Ugyanerről szól a BRICS is, de a Sanghaji Együttműködési Szervezetben is együttműködik a két fél – sorolta.

A szakértő szerint láthatóan a Trump-kormányzat és az amerikai elit nagy része Kínát tartja első számú riválisnak, és elképzelhető, hogy tesznek egy kísérletet arra, hogy az orosz–ukrán háború rendezésével rendezik a kapcsolataikat, hogy egy kicsit leválasszák Oroszországot Kínáról, enyhítsék a kínai orientációját és függését.

Ez valószínűleg Trumpék egyik stratégiai célja Oroszországgal, azonban nem fog sikerülni

– mutatott rá Salát Gergely.

Az oroszok is tudják, hogy ez az amerikaiak részéről taktikai lépés. Az amerikai elnök azonban négy évig van hatalmon, és azért, hogy most egy kicsit javuljanak az orosz–amerikai kapcsolatok, nem fogják beáldozni az oroszok a nagyon jó kínai kapcsolataikat. Hosszú távon gondolkodnak, és ez bizalomvesztést okozna – vélekedett.

Az megtörténhet, hogy valamelyest jobban egyensúlyozni fognak az oroszok, tesznek pár gesztust az amerikaiaknak, de az, hogy az orosz–kínai egységfrontot megbontsák, az nem fog megtörténni

– szögezte le a kutató.

Arra, hogy hogyan alakul majd a három nagyhatalom viszonya az elkövetkező időszakban, jelenleg több forgatókönyv is van. A legvalószínűbb, hogy tovább mérgesedik majd a helyzet az Egyesült Államok és Kína közt. Lehet, hogy a kereskedelmi háborút majd valamilyen módon rögzítik, hogy ne eszkalálódjon tovább, de attól a rendszerszintű ellentét a két ország között megmarad.

És én azt gondolom, hogy az oroszok inkább a kínai oldalon fognak állni

– mutatott rá Salát Gergely.

Akkor pedig kialakulhat egy olyan világ, amelyben az egyik nagy pólus az Egyesült Államok, a másik oldalon van egy kínai–orosz tengely Iránnal, Észak-Koreával, a többiek pedig egyensúlyoznak – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy létrejöhet egy olyan nagyon éles verseny, új hidegháborús helyzet, amelyben a kis országokat, mint Magyarország, megpróbálják rávenni, hogy válasszanak oldalt. 

El kell dönteniük, hogy kivel lesznek jóban, tehát a klasszikus hidegháborús logika érvényesül.

Viszont mivel nagyon össze vannak nőve ezek a gazdaságok, valószínűbb, hogy muszáj lesz valahogy tompítani ezt a hidegháborút. Akkor az amerikai hegemóniának vége van, de helyette nem kétpólusú, hanem sokpólusú világ jöhet létre, ahol a kis országoknak is megmarad a mozgástere. Ebben az esetben Magyarország ambíciója az lehet, hogy egyfajta összekötő kapocs legyen – mondta végezetül a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: Xinhua via AFP)